Az építőipari termelés volumene az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legdinamikusabban februárban – mind éves, mind havi összevetésben.
Meglepetést keltettek a statisztikai hivatal februári építőipari adatai: a termelés volumene a nyers adatok szerint 42,3 százalékkal haladta meg a 2021. februári szintet, de még hó/hó alapon is kétszámjegyű volt a növekedés: a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 13,3 százalékkal nagyobb volt a januárinál.
A termelés volumene folyó áron megközelítette a 400 milliárd forintot. (Januárban az éves növekedés „mindössze” 3,3 százalékos, a volumen 291 milliárd forint volt.)
Mindkét építményfőcsoportban erőteljes volt a növekedés, de ezúttal az „épületek építése” lett a nyertes, éves alapon 56,2 százalékos emelkedéssel. Az „egyéb építmények” (mélyépítés) kategóriában 20,0 százalékos volt a növekedés.
Bizakodásra adnak okot a szerződésállomány-mutatók is. Az új szerződések volumene 92,7 százalékkal volt nagyobb a 2021. februári bázisnál; a február végi szerződésállomány volumene pedig 19,2 százalékkal haladta meg a 2021. február végi szintet.
A februári adatok fényében megalapozottnak tűnik az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének prognózisa, amely szerint 2022 egészében termelés volumene várhatóan 5–6 százalékkal haladja majd meg a tavalyi szintet.
A magyar adatokat az Európai Unió statisztikai hivatalának jelentése helyezte „tágabb kontextusba”. Az Eurostat tájékoztatása szerint az építőipari termelés volumene a januári 5,0 százalék után februárban 8,6 százalékkal nőtt éves összevetésben az Európai Unióban. Az építményfőcsoportok közül ezúttal a mélyépítés („egyéb építmények építése”) növekedett ütemesebben – 13,7 százalékkal –, az „épületek építése” kategóriában 7,6 százalékkal haladta meg a termelés a 2021. februári szintet.
Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül Magyarország dicsekedhet a legdinamikusabb növekedéssel – mind az év/év, mind a hó/hó kategóriában. Az előbbiben a 32,3 százalékos szlovén és a 21,2 százalékos lengyel, az utóbbiban a 8,4 százalékos szlovén és az 5,3 százalékos osztrák mutató fért fel a képzeletbeli dobogóra.
