Belső visszaélésbejelentési rendszer tájékoztató

TÁJÉKOZTATÓ

BELSŐ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSI RENDSZERREL KAPCSOLATBAN

 

A KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített elnevezés: KAVOSZ Zrt., székhely: 1062 Budapest, Váci út 1-3. ”A” torony. ép. 1. em., cégjegyzékszám: Cg. 01 10 044741, a továbbiakban: Társaság) jelen dokumentumban ad tájékoztatást (a továbbiakban: Tájékoztató) arról, hogy a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvénnyel (továbbiakban: Panasztörvény) összhangban belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

A belső visszaélésbejelentési rendszer (a továbbiakban: Rendszer) nem vehető igénybe a Társaság által működtetett Széchenyi Kártya Program (a továbbiakban: Program) termékeivel, azok igénylésével, befogadásával, valamint a regisztráló irodai feladatokkal kapcsolatos panaszok bejelentésére. Ezen esetleges panaszokat a Társaság ügyfélpanaszként kezeli és nem a Rendszer keretében vizsgálja ki. A Program termékeinek bírálata, a szerződéskötés, a már létrejött/szerződött ügyletek kezelése a Programhoz csatlakozott finanszírozóknál történik, így az ezzel kapcsolatos panaszokat a finanszírozó jogosult, illetve köteles kivizsgálni.

A Rendszer nem alkalmazható olyan panaszok fogadására és kivizsgálására sem, amelyek esetén valamely hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozó eljárásnak van helye.

1.      Mi miatt lehet bejelentést tenni a Rendszerben?

A Rendszerben a foglalkoztatással, a foglalkoztató működésével összefüggő jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélésekre vonatkozó információk jelenthetők be.

2.    Ki tehet bejelentést a Rendszerben?

A Rendszerben bejelentést tehet

• a Társaság által jelenleg foglalkoztatott, korábban foglalkoztatott (foglalkoztatási jogviszonya már megszűnt), a foglalkoztatni tervezett személy, ha a jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, a gyakornok és önkéntes személy (ez utóbbi két személy akkor is, ha vonatkozásukban a jogviszony/szerződéses kapcsolat létesítésére irányuló eljárás megkezdődött vagy ha már korábbi jogviszonya/szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt)
• a Társaság tulajdonosi részesedéssel rendelkező tagja (részvényes), a Társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának a tagja (akkor is, ha vonatkozásukban a jogviszony/szerződéses kapcsolat létesítésére irányuló eljárás megkezdődött vagy ha már korábbi jogviszonya/szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt)
• a Társasággal szerződéses kapcsolatban/jogviszonyban lévő egyéni vállalkozó, egyéni cég, vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy (akkor is, ha vonatkozásukban a jogviszony/szerződéses kapcsolat létesítésére irányuló eljárás megkezdődött vagy ha már korábbi jogviszonya/szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt)

(a jelen pont szerinti jogviszonyok vagy kapcsolatok a továbbiakban együttesen: Társasággal Összefüggő Kapcsolat)

3.  Hogyan tehető meg a bejelentés?

A bejelentés szóban vagy írásban – ideértve az e-mailen tett bejelentést is – tehető meg a Társaság alábbiakban megadott elérhetőségein:

• postai úton vagy egyéb kézbesítési módon megküldött levélben a Társaságnak címezve, annak székhelycímére: KAVOSZ Zrt. 1062 Budapest, Váci út 1-3. ”A” torony. ép. 1. em., azzal, hogy a borítékra a „visszaélésbejelentés” megjegyzést minden esetben szükséges ráírni,
• e-mailen az alábbi e-mail címre: bejelentes@kavosz.hu
• szóban a Társaság székhelyén telefonon – +36 1 302-0855 – a Társasággal előre egyeztetett időpontban: 1062 Budapest, Váci út 1-3. ”A” torony. ép. 1. em. (személyesen tett szóbeli bejelentés). Írásbeli bejelentés esetén annak kézhezvételétől számított hét (7) napon belül a bejelentő részére visszaigazolás kerül küldésre, a Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokra vonatkozó

tájékoztatással együtt.

Szóban megtett bejelentés esetén, azt a Társaság írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja. Szóbeli bejelentés írásba foglalása során a Társaság teljes és pontos jegyzőkönyvet készít, továbbá a bejelentő figyelmét felhívja a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli. A bejelentő a bejelentés megtételekor a Társaság kérésére megadhatja a címét, illetve e-mail címét a Panasztörvény szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében. A Társaság tájékoztatja a bejelentőt, hogy a bejelentés anonim módon is történhet, amely esetben a bejelentés kivizsgálása a Panasztörvény alapján mellőzhető.

A bejelentők védelme kiemelten fontos, ezért a Társaság biztosítja, hogy a bejelentőt semmiféle negatív következmény, hátrányos megkülönböztetés vagy tisztességtelen bánásmód ne érje. A bejelentőt akkor sem érheti semmilyen hátrány, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés a vizsgálat során megalapozatlannak bizonyul.

A bejelentőnek jóhiszeműen kell eljárnia a bejelentés megtétele során. A rosszhiszeműen tett bejelentés továbbításra kerülhet az érintett személy és a hatáskörrel rendelkező hatóságok (harmadik személy) részére, amely polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezményekkel is járhat.

4.  Hogyan történik a bejelentés kivizsgálása?
   • A Társaság kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel.
   • A Társaság dönt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről. Amennyiben a bejelentés kivizsgálása nem kerül mellőzésre, úgy a Társaság kivizsgálja a bejelentést, amelynek során értékeli a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát.
   • Amennyiben a bejelentés alapján vizsgálat indul, úgy a bejelentésben érintettet és azt személyt, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezik a vizsgálat megkezdésekor a Társaság részletesen tájékoztatja a bejelentésről, személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról.
   • A tisztességes eljárás követelményének megfelelően a Társaság biztosítja, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. Ezen rendelkezés arra a személyre is alkalmazandó, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.
   • A kivizsgálás során a Társaság biztosítja, hogy a bejelentésben érintett és az személy, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezik a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is bármikor kifejthesse, és bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatása nem történik meg a vizsgálat megindításakor abban az esetben, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
   • A Társaság a vizsgálat során rendelkezésére álló információk és tényállás alapján megállapítja, hogy történt-e a Társaságnál a foglalkoztatással, működésével összefüggő jogellenes cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés. Amennyiben a Társaság arra a megállapításra jut, hogy történt jogellenes cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés javaslatokat tesz a Társaság részére olyan intézkedések megtételére, amelyek alkalmas a bejelentett visszaélések orvoslására.
   • A bejelentésben foglaltak a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálásra kerülnek, amely határidő különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meghosszabbítható. A bejelentőt ebben az esetben a Társaság a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól tájékoztatja. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő Panasztörvény szerinti tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

5.  Mikor mellőzhető a bejelentés kivizsgálása?

A bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha:

• a bejelentést anonim módon tették meg (a bejelentő nem azonosítható),
• a bejelentést nem az arra jogosult tette meg,
• a bejelentés nem a visszaélésbejelentési rendszer keretében vizsgálandó ki,
• a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,
• a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

6.  Milyen intézkedések alkalmazhatóak bejelentés kivizsgálását követően?

• A bejelentés kivizsgálását követően a Társaság írásban tájékoztatja a bejelentőt a kivizsgálás mellőzéséről és annak indokairól, a kivizsgálás eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a bejelentő tájékoztatása szóban megtörtént és azt a bejelentő tudomásul vette.
• Amennyiben a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor a Társaság intézkedik a feljelentés megtételéről.
• Amennyiben a bejelentésben foglaltak nem valósítanak meg bűncselekmény, de sértik a Társaság belső szabályzatait vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, úgy a Társaság, mint munkáltató az érintett munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat.
• Amennyiben a vizsgálat a bejelentés megalapozatlanságát állapítja meg vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, az eljárás lezárásra kerül.

7.    Melyek az adatkezeléssel kapcsolatos szabályok a Rendszerben történő bejelentés esetén?

• A bejelentésben érintett személyt a Társaság a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatja a rá vonatkozó bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról.
• A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadta – a Társaság a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli és biztosítja a bejelentő személyes adatai kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
• A Társaság a bejelentőnek és annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából
• A Társaság haladéktalanul törli az előző pontban megjelölt követelményeknek nem megfelelő személyes adatokat.
• Amennyiben a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.
• A Rendszer kialakítására olyan módon került sor, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat
  • a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével – a Társaság más szervezeti egységeivel vagy munkatársaival a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják csak meg. Ezen rendelkezés arra a személyre is alkalmazandó, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.
• A bejelentő adatai – az alábbiak kivételével – a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult.

A nyilvánvalóan rosszhiszeműen tett bejelentés (valótlan adat vagy információ) esetén a bejelentés tartalma és a bejelentő adatai továbbításra kerülhetnek az eljárás megindítására jogosult szerv (hatóság) vagy személy részére, ha

• bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, vagy
• alappal valószínűsíthető, hogy a bejelentő másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott
• A bejelentő adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
• A kezelt személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
• Amennyiben a vizsgálat alapján intézkedés megtétele nem szükséges vagy a bejelentésben foglaltak megalapozatlanok a bejelentésre vonatkozó személyes adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül a Társaság törli. Amennyiben a vizsgálat alapján intézkedésként eljárás (jogi eljárás (polgári vagy büntető) vagy fegyelmi intézkedés) megindítására kerül sor a bejelentésre vonatkozó adatokat a Társaság a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáról való tudomásszerzésig kezeli.

8.  Milyen módon biztosított a visszaélést bejelentők védelme?

Minden, a bejelentő, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany számára hátrányos intézkedés,

• amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
• amelyet Társasággal Összefüggő Kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Fentiek alkalmazásában hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen

• a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
• a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
• a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
• a képzés megtagadása,
• a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
• a foglalkoztatásra   irányuló    jogviszonyára   vonatkozó   törvény   szerinti    bármely   hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
• a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
• a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
• a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
• egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
• a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
• az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
• az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
• az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
• az engedély visszavonása.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.

A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

Az állam a bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint.

A bejelentés megtétele jogszerű, ha

• a bejelentő a bejelentését a Társaság belső visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg, VAGY a bejelentő a bejelentését a feladat- és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél teszi meg,
• a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
• a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül az is, aki

• a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
• a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit a fentiek szerinti hátrányos intézkedés érhet.

Jelen Tájékoztató 2026. április 15. napjától hatályos.