A vállalati versenyképesség és ezen belül a kkv-szektor prosperitása a gazdasági fejlődés alapja – szögezik a jegybank szakértői a Versenyképességi jelentés 2021 című kiadvány kkv-stratégiáról szóló fejezetében.
A vállalati dualitás, azaz a kkv-k és a nagyvállalatok közötti szakadék erősen meghatározza a hazai gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségeit, valamint a magyar gazdaságpolitika mozgásterét is. Ez a dualitás jelentősen „oldódott” az utóbbi években Magyarországon: a magyar kkv-k termelékenysége 2010 és 2018 között 12 százalékpontot közeledett a nagyvállalatokéhoz. A felzárkózás ellenére azonban a magyar kkv-k továbbra sem érik el a magyar nagyvállalatok termelékenységének 60 százalékát, amivel ugyan meghaladják a visegrádi átlagot (55 százalék), de az EU-tagállamok között az utolsó harmadában helyezkednek el.
A magyar kkv-kra általánosan a passzív alkalmazkodás, azaz a piaci feltételekkel és az állami szabályozásokkal való sodródás a jellemző. Az ide vonatkozó felmérések tanulságai alapján csak elvétve találunk olyan kkv-t Magyarországon, amely tudatosan tervezi jövőjét. Az olyan haladó digitalizációs megoldások, mint a felhőszolgáltatások vagy a szenzor megoldások már jó néhány kkv-nál megtalálhatók, ugyanakkor a big data, a mesterséges intelligencia, a robottechnológiák vagy a blockchain szinte ismeretlenek a kkv cégvezetők széles rétege előtt – sorolja a visszahúzó tényezőket a jegybank kiadványa.
Az MNB kiemelt figyelemmel kíséri a magyar vállalkozások körében a fenntartható megoldások használatát, a hazai kkv-knak ezen a téren is van hova fejlődniük. Egyrészt a magyar kkv-k csak ötöde végez újrahasznosítást, miközben az uniós átlag ennek háromszorosa, de a visegrádi vállalatok átlaga is több mint duplája a magyar értéknek. A magyar vállalatok többsége nem tesz lépéseket a környezeti terhelés csökkentéséért, vagy az energia-megtakarítás érdekében. Környezeti hatásértékelések gyakorlatilag nem készülnek a magyar kkv-k számára, miközben az EU-ban minden negyedik kkv rendelkezik ilyen elemzéssel.
