Az uniós pályázatokon felmerült csalásgyanús ügyek túlnyomó többsége a GINOP keretében merült fel.
A hivatalos pályázati portálon tette közzé a kormány a „Csalás és korrupció elleni stratégia a 2021-2027 programozási időszakra, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására” című dokumentumot.
A stratégia „Helyzetelemzés” című fejezete felidézi: az Európai Bizottság 2020. szeptemberi jelentése alapján a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozóan 2015 és 2019 között az uniós tagállamok összesen 339 csalásgyanús esetet jelentettek 999 millió euró értékben. Magyarország összesen 64 csalásgyanús esetet jelentett 17,2 millió euró értékben. A tagállamok közül 6 egyáltalán nem jelentett csalásgyanús esetet, 16 tagállam jelentett 20 alatti és 6 tagállam jelentett 20 és 100 közötti csalásgyanús esetet.
A „feltételezett csalásként” beazonosított ügyek számához mérten a jogerősen megállapítatott csalások száma alacsony – állapítják meg a stratégia szerzői. Ez álláspontjuk szerint egyrészt a büntetőeljárások időigényére vezethető vissza, másrészt „fejlesztendő területként jeleníti meg a jól működő információáramlást a támogató és a büntetőeljárás lefolytatásában érintett szervezetek között”.
A szóban forgó időszakban az OLAF számára jelentett csalárd jellegű szabálytalanságok 3 fő csoportba sorolhatóak. A szabálytalanság típusánál a legnagyobb arányban az alátámasztó dokumentumokkal, a támogató részére benyújtott dokumentációval kapcsolatos problémákat rögzítették a nemzeti szervezetek. Az OLAF számára továbbított jelentésekben gyakoriak a kedvezményezettel, egyéb érintett gazdasági szereplőkkel/személyekkel kapcsolatos szabálytalansági típusok is a (összeférhetetlenség, feltételeknek nem megfelelő gazdasági szereplő stb.). A harmadik csoportba a nem megfelelő projektmegvalósításhoz kapcsolódó szabálytalanságok tartoznak. A szabálytalanságokra leggyakrabban a helyszíni ellenőrzések, illetve a dokumentumalapú ellenőrzések során derült fény.
Egy kis statisztika
A 2014–2020 programozási időszak csalásgyanús ügyeiben leggyakrabban megjelenő szabálytalansági típusok (db):
- Hamis és/vagy meghamisított dokumentumok (48)
- Összeférhetetlenség (34)
- Végre nem hajtott intézkedés (28)
- Gazdasági szereplő/kedvezményezett nem rendelkezik a szükséges tulajdonsággal (14)
- Hiányzó vagy be nem mutatott dokumentumok (13)
- Kedvezményezett – Egyéb (8)
- Hibás/helytelen dokumentumok (8)
- Támogatások meg nem engedett halmozódása (6)
- Könyvelés és nyilvántartások – Egyéb (6)
- Be nem fejezett intézkedés (6)
- Egyéb szabálytalanságok (6)
- Hiányos dokumentumok (5)
- Határidő be nem tartása (5)
A csalás ügyek programok szerinti megoszlása (db):
- Vidékfejlesztési Program (3)
- EU belpiaci intézkedés EMGA finanszírozással (1)
- Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (131)
- Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2)
- Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (11)
- Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (3)
