Uniós helyreállítási alap: hatalmas tételek az első csomagban

európai únió, pénz, euró

Három tagállam – Horvátország, Görögország és Olaszország – a GDP-je 10 százalékát meghaladó méretű uniós támogatást kap „nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek” megvalósításához.

Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek július közepén fogadták el a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatok első csomagját. Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország zöld jelzést kapott ahhoz, hogy az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési alapokat felhasználják a gazdaságuk fellendítésére és a Covid19-járvány okozta visszaesést követő helyreállításra. (A magyar tervekről nem sikerült megegyezni.)

Az EU a 672,5 milliárd euró összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott pénzügyi támogatással – a tagállami reformok és beruházási projektek elősegítése révén – erősíteni kívánja az európai gazdasági helyreállítást. (Az összegből 360 milliárd euró hitel, 3125 milliárd euró pedig garanciavállalás.) A nemzeti tervekben jóváhagyott intézkedések olyan szakpolitikai fejlesztésekhez kapcsolódnak, mint a zöld és digitális átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió.

A jóváhagyott csomagból Görögország 30,5 milliárd eurós támogatásban részesül, ami az ország 2019-es GDP-jének 16,27 százaléka. A Horvátországnak jóváhagyott 6,3 milliárd euró GDP-arányosan szintén hatalmas összeg: déli szomszédunk bruttó nemzeti össztermékének 11,68 százaléka. Olaszország már egy másik dimenzió: a GDP 10,71 százalékára rúgó uniós segítség 191,5 milliárd eurót jelent.

További hat tagállam van, ahol a „helyreállításra és rezilienciaépítésre” fordítható összeg meghaladja a GDP 5 százalékát: Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Lettország és Ciprus.

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva