2020-ban az Eurostat becslése szerint körülbelül 8 millió szakértő dolgozott az információs és kommunikációs technológiák területén; ez a teljes munkaerő 4,3 százaléka volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint a 2019. évi 3,9 százalékos arány.
Bár az IKT-szakértők munkaerő-piaci aránya 2011 óta folyamatosan növekszik (2011 és 2020 között összesen 1,3 bázisponttal emelkedett a ráta), tavaly a növekedés jelentősen felgyorsult: a területen dolgozók száma 2019 és 2020 között 7,5 százalékkal nőtt, ami közel másfélszer gyorsabb az előző évtized átlagosan 5,2 százalékos éves ütemének. Az Eurostat szakértői leszögezik: ez a folyamat összefüggésbe hozható a digitális átállásnak a gazdaság egészére kiható felgyorsulásával.
Az IKT-specialisták aránya ugyanakkor még egyetlen tagállamban sem haladja meg a 10 százalékot. A legmagasabb, 7,6, illetve 7,5 százalékos munkaerő-piaci rátával Finnország és Svédország büszkélkedhet, de 5 százalék feletti az IKT-szakértők aránya Észtország, Luxemburg, Hollandia, Írország és Dánia munkaerőpiacán is. A lista végén 2,0 százalékkal Görögország állt 2020-ban, Románia 2,4 százalékos mutatója volt a második legalacsonyabb. A 3,8 százalékos magyarországi fél százalékponttal maradt el az uniós átlagtól.
Az IKT egyelőre Európa-szerte „férfinak való vidék”. Az unió egészében a nők aránya a szakterületen 18,5 százalék volt 2020-ban. A nemek közötti szakadék 2011 óta csupán 3 százalékponttal csökkent.
A legmagasabb, 28,2 százalékos arányban Bulgáriában képviseltetik magukat nők az IKT-szakmákban, megelőzve Görögországot (26,5 százalék) és Romániát (26,2 százalék). A legalacsonyabb a cseh mutató (10,3 százalék), de a szebbik nem Máltán (11,0 százalék) és Magyarországon (12,2 százalék) is erősen alulreprezentált az informatikai munkakörökben.
