A piacokat és gazdaságokat mozgató nagy témák azonosításánál is fontosabb, hogy hatásukat be tudjuk építeni a befektetési és vállalati döntésekbe – írja Luke Templeman, a Deutsche Bank elemzője.
2023 elején a vállalatokat, a gazdaságokat és a piacokat mozgató „ügyeket” a Deutsche Bank elemzője két nagy csoportra osztotta, amelyek közül az elsőbe a gyorsabb lefolyású „ügyek”, a másodikba a megatrendek tartoznak.
Lássuk először a „gyorsabb lefolyású” témákat!
1. Alkalmazkodás a magasabb inflációhoz
Az infláció várhatóan lassul, de sokáig velünk marad. A nagyobb piaci volatilitás miatt a rövid lejáratú eszközöket részesítsük előnyben.
2. Adósságok
A Deutscha Bank elemzője szerint a nemfizetési ciklus 2024-ben tetőzik, miután a vállalati nyereségek 2023-ban elérik a mélypontot. Európa néhány területen jobban járhat, mint az USA.
3. Gyors kínai fellendülés
A viszonylag alacsony inflációnak köszönhetően több gazdasági ösztönző intézkedés is valószínűsíthető, amelyek az ingatlanpiacot és a kockázati eszközöket erősíthetik, így Kína a nyugati recesszióval szemben egyfajta „fedezetté” válhat.
4. Magántőke
A kezelők még nem értékelték le teljesen portfólióik értékét, ami jelentős feszültségeket idézhet elő, ha a piacok 2023-ban is volatilisek maradnak.
5. Természeti erőforrások, energiabiztonság
A gazdasági kilábalás, Kína újraindulása és a megújuló energiaforrások támogatása kedvezően hat az alapanyagokra (mint befektetési lehetőségekre), az új szabályozás ütemezésével kapcsolatban ugyanakkor – különösen az elektromos járművek esetében – megmaradt némi bizonytalanság. A ritkaföldfémek tekintetében néhány országtól való nagyfokú függőség alakulhat ki, a nyersanyagok piacán így nagyobb volatilitás várható.
6. Új technológia
A generatív mesterséges intelligencia valószínűleg olcsóbb lesz és egyre több csatornában megjelenik, ezeknél a befektetéseknél komoly fellendülés várható. A „Big-Tech veteránok” számára a „növekedés minden áron” modellnek befellegzik, a befektetők ugyanis inkább az előfizetések számára és a fenntartható cash flow-ra összpontosítanak.
7. Visszatér a volatilitás
A gazdasági ciklusok rövidebbek lesznek, mivel a gazdaságpolitikai döntéshozók nehezebben szánják rá magukat az ösztönző csomagok elindítására, a geopolitikai kockázatok pedig erősödnek. Ez nagyobb részvénypiaci volatilitáshoz vezet, és a fedezeti ügyletek drágulását hozza magával.
8. Az aktív befektetés újjáéledése
Az „olcsó pénz” korszakának végével egyre nagyobb jelentősége lesz a részvények közötti válogatásnak, ami az erős fundamentumokkal rendelkező eszközöknek adhat lendületet. A részvények/kötvények 60/40-es portfólió-aránya valószínűleg a kötvények nagyobb súlya irányába mozdul el.
A nyolc legfontosabb megatrend Luke Templeman szerint a következő:
9. Többpólusú világ
A geopolitikai feszültségek erősödését a vállalatok is megérzik, például a vámokon, a technológiai és eszközátadások blokkolásán, a technológiai szabványok körüli harcokon vagy közvetlenül a fegyverkezési versenyen keresztül.
Gazdaságpolitikai fordulat
10. Akár a pénzbeli ösztönzőket, akár a közvetlen ellenőrzést tekintjük, a vállalatokkal szembeni kormányzati laissez-faire politika az ellenkezőjére fordul. Ez különösen azoknak a nagyvállalatoknak lehet hátrányos, amelyeknél a vásárlások és összeolvadások szerepe nagy, vagy amelyeknek erős ügyfélkapcsolati jelenlétük van.
11. Demográfia és migráció
A népesség elöregedése növelheti a részvények és a kötvények iránti keresletet.
12. Tiszta energiára való átállás
Az energia-önellátáshoz megújuló energiaforrásokra van szükség, így további államilag támogatott zöld ösztönző csomagok várhatók. A fosszilis tüzelőanyagokba való rövid távú befektetésekre azonban továbbra is szükség van.
13. Munkaerő
Rövid távon a nagyobb vállalatok könnyebben átháríthatják a magasabb munkaerőköltségeket a fogyasztókra. Középtávon a legjobban teljesítő részvények valószínűleg azok lesznek, amelyek a kevésbé érzékenyek a béremelésekre (vagyis ahol magas az egy alkalmazottra jutó bevétel).
14. „Nearshoring & reshoring”
Az USA és Kína közötti geopolitikai súrlódások miatt az utóbbi időben négyszeresére nőtt a reshoring – azaz a gyártás „visszaszervezésére” irányuló – kezdeményezések száma. Az, hogy mi helyettesítheti majd ebben a tekintetben Kínát, egyelőre kérdéses.
15. A kereskedelem fegyverré válik
A kereskedelmi konfliktusok 2022-ben látott új formái 2023-ban a több országot érintő vásárlói kartellekre, a ritkaföldfémekre és az energiaátállást segítő nyersanyagokra, a külföldi vállalatok államosítására, a külföldi munkavállalókra vonatkozó korlátozásokra és még sok másra is kiterjedhetnek.
16. Vállalati ESG; a következő lépés
A „társadalmi és zöld felelősségvállalás” iránt fellobbant lelkesedés ugyan kissé lehűlt, de a szigorúbb szabályozás erősítheti is a bizalmat. A kormányok és az ügyfelek/vásárlók egyre inkább rákényszerítik a vállalatokat a zöld célok követésére.
