
A gazdaságtörténet egyik legszebb „V-alakú kilábalását” mutatják az európai kiskereskedelmi adatok.
Júniusra visszatért a koronavírus-járvány előtti szintekre a kiskereskedelmi forgalom az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint az év hatodik hónapjában az előző hónaphoz képest (a szezonálisan korrigált adatok szerint) 5,2 százalékkal emelkedett a forgalom, ami azt jelenti, hogy márciusi 9,6 százalékos, az áprilisi 11,3 százalékos mínusz, valamint a májusi 18,3 százalékos plusz után az első félév végére a forgalom nagyjából a februári szinteknek felelt meg. (Az EU egészében év/év alapon már 1,3 százalékos növekedésről számolt be a luxemburgi székhelyű statisztikai hivatal.)
A folyamatot kiválóan szemlélteti az Eurostat által közölt grafikon, amely a kiskereskedelmi forgalom (deflátorral korrigált) volumenének alakulását mutatja az elmúlt tíz évben.
A járvány hatása persze érezhető, ha a részletes adatokat is szemügyre vesszük. A legszembetűnőbb változás (amely természetesen előre látható volt), a csomagküldő és internetes kiskereskedelem előretörése: júniusban ebben a szegmensben az EU egészében több mint 25 százalékkal nagyobb forgalmat regisztráltak, mint egy évvel korábban (annak ellenére, hogy hó/hó alapon 6,1 százalékkal még csökkent is a volumen).
Ami a főbb árucsoportokat illeti, a válságot leginkább a „textil, ruházat, lábbeli” kategória sínylette meg, amelyben az uniós forgalom még júniusban is 25,6 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Hasonló folyamatokról számolt be a KSH is. A kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban visszatért az egy évvel korábbi szintre (ha nagyon pontosak akarunk lenni, mindössze 0,1 százalékkal maradt el attól). A csomagküldő és internetes forgalom idehaza is szárnyal: júniusban 30 százalékkal több árut értékesítettek ezen a módon, mint egy évvel korábban. Az árukategóriák közül a „textil, ruházat, lábbeli” az uniós átlaghoz hasonlóan szerepelt, statisztikai hivatalunk a júniusi adatok alapján 14 százalékos éves visszaesésről számolt be (igaz, a használtcikk-üzletekben még ennél is nagyobb, 17 százalékos mínuszt regisztráltak).