Az eredeti kiíráshoz képest egy hónappal, október 15-ig meghosszabbította a kormány a „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című felhívás pályázatainak beadási határidejét.
A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programjának keretében megjelent (GINOP-4.1.4-19 sorszámú), mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó felhívás tavaly jelent meg, az eredeti határidő szeptember 15. volt.
A tervezett keretösszeg 32 milliárd forint; a forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Egy pályázó 1,6 millió és 100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kaphat, a támogatott támogatási kérelmek száma így 320 és 20000 között lesz.
„Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40 százaléka az épületekben történik. Ha épületeinket jól szigeteljük, és energiatakarékosan üzemeltetjük, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. Az energetikai korszerűsítést a vállalkozások épületei hőtechnikai adottságainak javítása (szigetelés, nyílászáró-csere); nem termelési célú fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése (megújuló energiaforrás hasznosításával, vagy korszerű, fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő, nagyhatásfokú berendezések használatával), illetve a világítási rendszerek korszerűsítése, valamint megújuló alapú villamosenergia-termelés révén kívánjuk elérni” – olvasható a felhívásban.
A támogatható tevékenységek két csoportra oszthatók.
Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek:
- napkollektoros rendszer telepítése a fejlesztésben érintett épület HMV igényének részbeni, vagy teljes kielégítése céljából, és/vagy fűtésrásegítésre és/vagy hűtésre;
- brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése a fejlesztésben érintett épület fűtési és HMV igényének részbeni vagy teljes kielégítése céljából;
- napelemes rendszer telepítése hálózati villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület és az abban folyó gazdasági-termelési folyamatok villamosenergia-ellátásához;
- hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre.
Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek:
- az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése (fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nem nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek hőszigetelése, illetve a nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek cseréje/energia-megtakarítást eredményező korszerűsítése);
- épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítése;
- meglévő beltéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása.
