2019-ben a 20 és 64 év közöttiek közül 18 millióan számítottak önfoglalkoztatónak az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.
Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó korosztályban az összes foglalkoztatott 9 százaléka ebbe a kategóriába tartozott (azaz vállalkozóként saját magát foglalkoztatta, alkalmazottak nélkül).
Az önfoglalkoztatók számára – akár saját döntésük alapján, akár kényszerből választották ezt a formát – a nagyobb szabadság és rugalmasság előnyt jelenthet, azonban a COVID-19 járvány idején ezek a vállalkozók a válság által leginkább sújtott körbe tartoztak.
2019-ben az önfoglalkoztatók közel ötöde a „mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat” területen dolgozott, majd – holtversenyben, 14–14 százalékkal a „nagy- és kiskereskedelem, járműjavítás”, illetve a „szakmai, tudományos és technikai tevékenységek” kategóriája következett. Az építőipar csupán a negyedik legfontosabb területe az önfoglalkoztatásnak (11 százalék), a humán-egészségügyi és szociális ellátás” 7 százalékkal lett ötödik.
Tagállami eltérések
Az önfoglalkoztatók aránya Görögországban volt a legnagyobb 2019-ben (21 százalék), majd Olaszország (15 százalék), Lengyelország és Románia (mindkettő 14 százalék) következett.
Az összes foglalkoztatotthoz képest az önfoglalkoztatók aránya Dániában és Luxemburgban volt a legkevesebb (mindkettő 4 százalék), Németország és Svédország 5–5 százalékkal állt a harmadik-negyedik helyen.
Magyarország
Magyarországon az Eurostat adatai szerint a 20–64 éves önalkalmazottak száma 2019-ben 257,5 ezer volt (ez az összes foglalkoztatott 5,7 százaléka), 20 ezerrel több, mint 2010-ben. A 2010 óta eltelt időszakban 2013-ban regisztrálták hazánkban a legkevesebb önfoglalkoztatót (211,7 ezer fő), azóta (a 2016 és 2017 közötti 800 fős csökkenést leszámítva) folyamatos a növekedés, amiben feltehetően a KATA egyre nagyobb népszerűsége is szerepet játszik.
