Magyarországon az uniós átlag fölötti az állami intézmények weboldalainak „elérése” – derül ki az Eurostat egy nemrég publikált felméréséből.
Az „e-kormányzás” a szervezetek és folyamatok újragondolását követeli meg annak érdekében, hogy az állami szolgáltatások könnyebben és hatékonyabban elérhetőek legyenek a polgárok számára – írjak az unió statisztikai hivatalának szakértői.
A legfrissebb adatok szerint 2019-ben az uniós polgárok 44 százaléka állította magáról, hogy a felmérést megelőző 12 hónap folyamán információhoz jutott valamely állami intézmény weboldaláról. Ez az arány – ha nem is túl magas, de – jóval meghaladja a 2008-as 33 százalékos rátát.
A legnagyobb arányban (56 százalék) a 25–34 éves korosztály tagjai tájékozódtak a hivatalos weboldalakról, de 50 százalék fölötti (53 százalék) a 35–44 évesek mutatója is. A 16–24 évesek körében az arány 44, a 45–54 évesek körében 47, az 55–64 éveseknél 38 volt, de még a 64 évesek közel negyede (23 százalék) is rákattintott alkalmanként a kibertér „állami információira”.
Ha egy ország népességének egészére vonatkozó arányokat nézzük, akkor a tagállamok között komoly eltéréseket tapasztalhatunk. Az északi tagállamok 80 százalék körüli vagy azt meghaladó mutatóival (Dánia 89, Finnország 84, Svédország 79 százalék) szemben Romániában csupán a lakosság 9 százaléka, Olaszországban 19, Bulgáriában pedig 20 százalékuk konzultált állami weboldalakkal.
Magyarországon a szóban forgó arány 50 százalék, ez magasabb az uniós átlagnál, és meghaladja – többek között – a belga, a luxemburgi és a francia mutatót is.
