A 25–34 éves fiataloknak Dániában mindössze 4,0 százaléka, Horvátországban viszont 62,0 százaléka élt szülei háztartásában 2019-ben – tájékoztatott az Eurostat.
Az elköltözés helyett a családi fészket választók aránya 10 százaléknál alacsonyabb volt még Finnországban (4,8 százalék) és Svédországban (5,7 százalék), míg meghaladta az 50 százalékot Szlovákiában (56,4 százalék, 2018-as adat) és Görögországban (57,8 százalék). A 40,8 százalékos magyar adat 10 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.
A családi háztartás elhagyása sok tényezőtől függ: tartós párkapcsolat, tanulás, a pénzügyi önállóság szintje, a munkaerő-piaci helyzet egyaránt befolyásolhatja a mamahotelből való távozás idejét. Az EU-ban élő fiatalok a nagy lépést átlagosan 26,2 éves korukban tették meg 2019-ben, de a tagállamok között ebben a tekintetben is igen nagyok az eltérések.
Ahogy az várható, Skandinávia fiataljai repülnek ki legfiatalabban: Svédországban már 17,8, Dániában 21,1, Finnországban 21,8 éves korukban. 25 éves kor alatt van az átlag még Luxemburgban, Észtországban, Franciaországban, Németországban és Hollandiában is.
Dél felé haladva egyre kényelmesebbnek tűnik a családi otthon: Horvátországban 31,8, Olaszországban 30,1, Bulgáriában 30,0, Máltán 29,9, Spanyolországban 29,5, Portugáliában 29,0, Görögországban 28,9 éves korukig maradnak a családi fészekben a fiatalok. (Ebben a csoportban Szlovákia a kakukktojás, 30,9 évvel.)
Magyarországon az „átlag fiatal” 27,2 éves korában költözik el otthonról, a férfiak 28,5, a nők 25,8 éves korukban. Ez az eltérés Luxemburg kivételével valamennyi tagállamra jellemző, ahol a férfiak mutatója 20,0, a nőké 20,3 év. A legnagyobb korkülönbséget ebben Romániában regisztrálták (nők: 25,7 év, férfiak 30,3 év).
A férfiakat tekintve a legfiatalabb „kirepülők” a svédek (19,0 év), a legtovább pedig a horvátok (33,6 év) maradnak otthon. A nőknél is a svédek állnak a sor elején (17,6 év), míg – 29,6 éves átlaggal – a szlovákok ragaszkodnak leginkább a családi fészekhez.