A 2020. áprilisi 93 és az októberi 92 százalék után 2021 áprilisában a cégvezetők 81 százaléka tapasztalt a koronavírus-járványnak betudható negatív hatásokat – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet „A koronavírus-járvány gazdasági hatásai a magyarországi vállalkozások körében 2021. áprilisig – válságkezelő eszközök alkalmazása és az árbevétel alakulása” című felméréséből.
A visszahúzó tényezők közül a csökkenő keresletet (34 százalék) és az otthoni munkavégzés kivitelezhetetlenségét (32 százalék) jelölték meg legtöbben, majd a rendelésállomány csökkenése (27 százalék), a munkaerőhiány (24 százalék), a rendezvények betiltása és a rövidített nyitva tartás (17 százalék) következik.
Az érzékelt negatív hatások nagyban függenek a vállalatmérettől, a tevékenységi körtől, az export súlyától és a tulajdonosi struktúrától. A munkaerőhiány, a csökkenő export és a külföldi anyavállalat rendeléseinek csökkenése elsősorban az 50-nél több főt alkalmazó, az ipari, az exporttevékenységet végző és a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégeket sújtotta, míg a csökkenő kereslet, az otthoni munkavégzés, a rendezvények betiltása, a rövidített nyitva tartás, valamint a teljes leállás az 50 fő alatti, a kereskedelmi és szolgáltatás területén működő, az exporttevékenységet nem végző, tisztán hazai tulajdonú vállalkozásokat érintette leginkább hátrányosan. Az építőipari cégek 34 százaléka ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tapasztalt negatív hatásokat.
A cégek válságkezelési stratégiái közül továbbra is a kiadások csökkentése vezet, a második helyen azonban 2021 áprilisában változás történt: a likviditás javítása helyét a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása vette át. Ez az MKIK GVI szakértői szerint azt jelzi, hogy a vállalkozások már nem csupán a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedésekben gondolkodnak (mint a járvány kezdeti időszakában), hanem hosszabb távú stratégia mentén is megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez. A piaci pozíciók átalakítását célzó válságkezelő intézkedések –beszállítóktól való függőség csökkentése, új termékek és szolgáltatások bevezetése, új értékesítési módszerek, új profil – adatfelvételről adatfelvételre egyre jelentősebb súlyt kaptak.
Az öt leggyakoribb, már alkalmazott válságkezelési eszköz:
- az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (55 százalék),
- a beruházások lassítása és halasztása (35 százalék),
- az új termékek, szolgáltatások bevezetése (33 százalék),
- a beszállítóktól való függőség csökkentése (30 százalék), valamint
- a hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása (30 százalék).
A vállalkozások közel fele arról számolt be, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb volt, mint az előző évi, kicsit kevesebb, mint egyötödük esetében nem változott, bő harmaduk pedig a 2019-esnél nagyobb árbevételt könyvelt el 2020-ban. 2021-re a vállalkozók azonban már bizakodóan tekintenek, 46 százalékuk arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben árbevételük nőni fog.
