Kritikus fontosságú nyersanyagok: az „európai” top 30

periódusos rendszer, elemek

Az Európai Bizottság közzétette a kritikus fontosságú nyersanyagok 2020. évi listáját.

A lista 30 kritikus fontosságú nyersanyagot/nyersanyagcsoport tartalmaz; a 2011-s listán 14, a 2014-esen 20, a 2017-esen pedig 27 nyersanyag/nyersanyagcsoport szerepelt. A 2020-as lista új belépői a bauxit, a lítium, a titán és a stroncium, a 2017-ben még kritikus fontosságúnak ítélt hélium mostanra úgy tűnik, veszített jelentőségéből (bár a bizottság továbbra is figyelemmel követi fontosságát, különös tekintettel a digitalizálásban betöltött szerepére). Ugyancsak kitüntetett figyelem övezi a bizottság részéről a nikkelt, amely meglehet, a 20203-as lista egyik új szereplője lesz.

A lítium jelentőségét nehéz eltúlozni: az elem Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnöke szerint „a biztonságos és fenntartható nyersanyagellátás a reziliens gazdaság előfeltétele. Ha csak az elektromos autók akkumulátorait és energiatárolását vesszük, Európának 2030-ig akár 18-szor, 2050-ig pedig akár 60-szor több lítiumra lesz szüksége, mint napjainkban.”

A 2020-as lista a következő:

  • antimon
  • barit
  • bauxit
  • berillium
  • bizmut
  • borátok
  • fém-szilícium
  • fluorit (folypát)
  • foszfáttartalmú kőzetek
  • foszfor
  • gallium
  • germánium
  • hafnium
  • indium
  • kobalt
  • kokszszén
  • könnyű ritkaföldfémek
  • lítium
  • magnézium
  • nehéz ritkaföldfémek
  • nióbium
  • platina-csoport (platina, ozmium, irídium, ruténium, ródium, palládium)
  • stroncium
  • szkandium
  • tantál
  • természetes grafit
  • természetes gumi
  • titán
  • vanádium
  • volfrám

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva