A korrupcióra, vesztegetésre utaló jeleket, valamint a közvetítők alkalmazásakor kockázatra utaló indikátorokat a NAV szakértői foglalták össze.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tranzakciókban megjelenő megvesztegetésekkel foglalkozó munkacsoportja 2019 júniusában fejezte be Magyarország negyedik körös vizsgálatát a külföldi közhivatalnokok nemzetközi üzleti tranzakciók során történő megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezmény alapján. A vizsgálatról szóló jelentésben tett ajánlás szerint Magyarországon a nemzetközi vesztegetés és a kapcsolódó pénzmosási kockázat jelenségeivel kapcsolatban emelni kell a tudatosság szintjét. A korrupció ugyanis hátráltatja a gazdasági növekedést, csökkenti a közkiadások hatékonyságát, ezzel együtt az üzleti életben bizonytalanságot okoz és rontja az adózói morált. Ezért különösen fontos a korrupció elleni küzdelem. A korrupciós bűncselekmények a nemzetközi üzleti tranzakciókban is komoly erkölcsi és politikai károkat okoznak, és jelentős gazdasági költségeket jelentenek. Ez a büntetendő és káros tevékenység növeli az üzleti költségeket, torzítja a versenyt, így akadályozva a nemzetközi kereskedelem és a beruházások fejlődését – olvasható a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának 2019-es éves jelentésében.
Általános indikátorok
A vesztegetés, illetve a vesztegetésből származó anyagi előnyök elrejtésekor a résztvevők általában hasonló módszereket alkalmaznak, mint az egyéb úton szerzett bűnös vagyon jövedelemadózás előli elrejtésekor. A hasonló módszerek miatt általános indikátorok is jelezhetik a korrupció és a vesztegetés kockázatát:
- a gazdasági társasággal szemben korábban pénzügyi, gazdasági bűncselekménnyel összefüggésben vizsgálat folyt;
- bonyolult vállalati struktúrák, hierarchikus szerkezeti felépítés (például leányvállalatok, céghálózat, közös vállalatok);
- tranzakciók offshore társaságokkal, offshore területen vezetett fizetési számlák (például jutalék kifizetése offshore területen vezetett fizetési számlákra);
- strómanok alkalmazása (például alulképzett emberek találhatók magas pozíciókban);
- pénzátutalások szigorú banki titoktartási szabályozású országokba, ahonnan a pénzügyi információ megszerzése akadályba ütközik;
- pénzátutalások a kedvezményezett székhelyétől eltérő országokban vezetett fizetési számlákra;
- pénzátutalások üzleti számlák helyett természetes személyek fizetési számláira;
- szokatlan pénzügyi tranzakciók (például nagy összegű, vagy gyakori, kerek összegű pénzátutalások, jelentős összegű, racionális indok nélküli készpénzfelvételek, készpénzbefizetések, ahol a jóváírás forrása nem egyértelmű);
- közjegyző vagy ügyvéd fizetési vagy letéti számláinak használata racionális indok nélkül;
- a fizetési számlák gyakori megszüntetése és újak nyitása;
- a gazdasági társaság üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó luxustárgyakkal rendelkezik (például magánrepülőgépek, jachtok, drága lakóingatlanok);
- a gazdasági társaság tényleges tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének, alkalmazottjának vagy a családtagoknak az életmódja nincs összhangban az ismert, legális eredetű bevételekkel;
- szokatlan mértékű és jellegű kiadások, költési szokások (ideértve a családtagok költését is).
Speciális indikátorok
A fentieken kívül vannak olyan indikátorok, amik speciálisabb módon jelzik a korrupciós bűncselekmények, köztük a nemzetközi jellegű vesztegetés kockázatát:
- kiemelt közszereplő, illetve döntési helyzetben lévő hivatalos személy tranzakciói – különös figyelemmel a készpénzfelvételekre –, vagy velük kapcsolatos tranzakciók, üzleti kapcsolatok (például kiemelt közszereplő útiköltségét, szállásköltségét fedező pénzátutalás);
- a gazdasági társaság a tulajdonos vagy a felső vezetés közeli hozzátartozóit alkalmazza vagy üzleti kapcsolatban áll velük;
- a gazdasági társaság szokatlanul sikeres közbeszerzési pályázatok elnyerésében;
- a gazdasági társaság magas kockázatú országban működik, illetve magas kockázatú országban vagy ágazatban működő gazdasági társasággal áll kapcsolatban;
- pénzátutalások magas kockázatú országokban működő személyektől vagy személyeknek, illetve olyan társaságoktól vagy társaságoknak, amelyek tényleges tulajdonosait nem lehet azonosítani;
- a gazdasági társaság szigorúan szabályozott, vagy olyan ágazatban működik, ahol a működéshez állami engedélyekre van szükség;
- közvetítők alkalmazása az üzleti tevékenységben racionális indok nélkül.
Közvetítők
A közvetítőknek kiemelt szerep jut a korrupciós cselekményekben és a vesztegetési pénzeszközök elrejtésében, ideértve a nemzetközi vesztegetéseket is.
A közvetítők azok a természetes és jogi személyek, akik meghatározó szerepet töltenek be az üzleti tranzakciókban (például ügynökök, értékesítési képviselők, tanácsadók vagy tanácsadó cégek, beszállítók, forgalmazók, viszonteladók, alvállalkozók, franchise-vevők, közös vállalkozásbeli partnerek, leányvállalatok és egyéb üzleti partnerek, ideértve az ügyvédeket és a könyvelőket).
Természetesen a közvetítők alkalmazása az üzleti tevékenységben számos esetben indokolható és ésszerű döntés lehet (például az ismeretlen jogi, kulturális, pénzügyi környezet miatt, vagy helyi képviselet érdekében).
A visszaélések magas száma és a közvetítők alkalmazása megnehezíti a vesztegetésben résztvevők közötti kapcsolatok észlelését, a bűncselekmények felderítését és a nyomozást, így jelenlétük kockázatot jelent.
Közvetítők alkalmazásakor kockázatot jelző indikátorok lehetnek:
- közvetítőláncolat, -hálózat alkalmazása, több tanácsadó cég, tanácsadó igénybevétele, bonyolult szerződéses viszonyok;
- a helyi közvetítőkön kívül harmadik országban tevékenykedő közvetítők alkalmazása;
- a szerződés közvetítő kötelező alkalmazásról rendelkezik;
- nem kellő pontossággal, felületesen megfogalmazott tanácsadói szerződések;
leányvállalatok alkalmazása, amelyek szerepe a vesztegetés során változatos lehet: vesztegetést végrehajtó közvetítő; szerződést kötő fél (a vesztegetést végrehajtó közvetítővel a leányvállalat köt szerződést az anyavállalat helyett); a vesztegetési pénzeszközök felhasználását koordináló közvetítő.
