A koronavírus-válság az önfoglalkoztatottakat érinti a legsúlyosabban, de sok országban mégis kevesebb támogatásban/segélyben részesülnek, mint a bérből és fizetésből élők. Van alapja ennek a megkülönböztetésnek? – teszi fel a kérdést friss bejegyzésében Julia Anderson, a Bruegel kutatója.
Az önfoglalkoztatottak, akik az uniós munkaerő 14 százalékát teszik ki, felülreprezentáltak a válság által leginkább sújtott ágazatokban. Az Eurostat adatai szerint építőiparban, a kereskedelemben, a járműjavítás, a szállítás-raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, az ingatlanügyletek, az adminisztratív szolgáltatások, valamint szórakoztatóipar területén dolgozik (dolgozott) az önálló vállalkozók 44 százaléka, míg ezek az iparágak az összes alkalmazott kisebb hányadát, 37 százalékát foglalkoztatják.
Az önfoglalkoztatottak anyagi helyzete eleve bizonytalanabb: 2018-ban medián jövedelmük átlagosan 18 százalékkal volt kisebb, mint az alkalmazottak hasonló mutatója. Az Eurofund 2017-es adatai szerint az önálló vállalkozók negyedét jellemezte a gazdasági függőség, az önállóság alacsony szintje és a pénzügyi bizonytalanság; több mint negyedük volt kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának. Több EU-tagállamban – köztük Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban – az önálló vállalkozók ráadásul ki vannak zárva a társadalombiztosítás bizonyos elemeiből (munkahelyi balesetek után járó támogatás, munkanélküli segély stb.).
Anderson több ország válságintézkedéseit áttekintve jut arra a következtetésre, hogy az önálló vállalkozók az esetek többségében kisebb támogatást kapnak az államtól. Hollandiában például egy (korábban) havi 3000 eurót kereső önálló vállalkozó 1200 euróval kevesebb állami segélyt kap, mint a hasonló munkakörben ugyanannyit kereső alkalmazott.
Milyen érvek támaszthatják alá ezt a megkülönböztetést? Sokan hivatkoznak arra, hogy az önálló vállalkozók kevesebb adót fizetnek, mint a bérből és fizetésből élők, ráadásul eleve tisztában kellett legyenek azzal, hogy a vállalkozói státusz (többek között) pénzügyi bizonytalansággal is járhat.
A válság idején azonban van egy érv, amely mindent felülír: a gazdaság leállítása minden egyes lakos egészségét szolgálja, így a terheket is közösen kell viselni. Ebből pedig az következik, hogy a válság alatt az önálló vállalkozóknak is ugyanazokban a juttatásokban/kedvezményekben kell részesülniük, mint a bérből és fizetésből élő alkalmazottaknak.
