
Az Európai Bizottság által javasolt „kkv-segélycsomag” 30 napban maximálja a fizetési határidőt, „központi iroda szerinti adórendszer” bevezetésével könnyíti meg a határon átnyúló tevékenységet és kilátásba helyezi a kkv-minősítés sarokszámainak felülvizsgálatát is.
Az európai vállalkozások 99 százalékát kitevő kkv-k alapvető szerepet töltenek be Európa zöld és digitális átállásában, de az elmúlt évek számos válsága miatt továbbra is kiszámíthatatlansággal és volatilitással szembesülnek – olvasható a Bizottság közleményében.
„Mivel a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-knak minden olyan tagállamban adót kell fizetniük, ahol állandó telephellyel rendelkeznek, több különböző szabályrendszert kell követniük. Az e szabályoknak való megfelelés költsége a forgalmuk 2,5 százalékát teszi ki – olyan pénzről van szó, amely nem fordítható új alkalmazottak befektetésére vagy felvételére. Ezért azt javasoltuk, hogy a más tagállamokban állandó telephellyel rendelkező kkv-knak legyen lehetőségük arra, hogy csak egyetlen, a központi irodájuk szerinti adóhatósággal kelljen együttműködniük” – magyarázta a csomag egyik fő intézkedését Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.
A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló új rendelet foglalkozik a fizetési késedelmek tisztességtelen gyakorlatával, amely negatívan befolyásolja a kkv-k pénzforgalmát, valamint az ellátási láncok versenyképességét és rezilienciáját. Az új szabályok hatályon kívül helyezik a késedelmes fizetésekről szóló 2011-es irányelvet, és egy rendelettel váltják fel. A javaslat szigorúbb, 30 napos maximális fizetési határidőt vezet be, megszünteti a kétértelműségeket, és orvosolja a jelenlegi irányelv joghézagait. A javasolt szöveg biztosítja a felhalmozott kamatok és kártérítési díjak automatikus megfizetését, és új végrehajtási és jogorvoslati intézkedéseket vezet be a vállalkozások rossz fizetőkkel szembeni védelme érdekében.
A kkv-segélycsomag kilátásba helyezi a kkv-fogalommeghatározásában szereplő jelenlegi határértékek 2023 végéig történő felülvizsgálatát is. A harmonizált fogalommeghatározás kidolgozása, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó bizonyos kötelezettségek esetleges kiigazítása a várakozások szerint hozzájárul majd ahhoz, hogy a kkv-k teljes mértékben kibontakoztathassák gazdasági potenciáljukat.