Kkv-finanszírozás Magyarországon: belföldi bankhitelek, uniós pályázati pénzek

By 2019.02.18. március 18th, 2020 Üzleti bulvár
KKV finanszírozás

A 2018-as év legfontosabb adatait a statisztikai hivatal foglalta össze.

2018-ban a kkv-k tőkeigényes beruházásai kisebb hányadban uniós, vissza nem térítendő forrásból, nagyobbrészt – támogatott kamatkonstrukciókkal jellemezhető – belföldi bankrendszertől felvett hitelből történtek – olvasható a KSH nemrég közzétett elemzésében..

A kkv-k számára kiírt pályázatok közül említést érdemelnek a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus keretében finanszírozott – ezen belül is elsősorban a beruházásokat ösztönző – projektek. Az uniós projektek (vissza nem térítendő támogatások) azonban viszonylag mérsékelt szerepet játszanak a kkv-szektor fejlesztéseinek finanszírozásában, hiszen az itt megvalósított beruházások mindössze átlagosan 7 százalékát finanszírozták uniós projektek.

A kkv-knak kifizetett tárgyieszköz-beszerzéssel kapcsolatos uniós projektek 2018-ban – a 2017. évi 140,2 milliárdnál alacsonyabbat – 132,9 milliárd forintot tettek ki. Ez jelentősen elmarad a kkv körbe nem tartozó vállalkozásoknak teljesített tárgyévi 495,9 milliárd forint kifizetéstől. A kkv-n belül az uniós, vissza nem térítendő támogatások a szektor teljes beruházásához viszonyítva a „legjelentősebb” arányt a kisvállalkozások esetében tették ki (10,4 százalék), míg ez az arány ennek a felét sem érte el (5,1 százalék) a középvállalkozásoknál.

A 2018. évi 132,9 milliárd forintos kifizetés mintegy 93 százalékban (amely 123,4 milliárd forint kifizetést jelent) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz kötődik. Ezen belül kiemelkedőek voltak a „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” és „A kkv-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén” konstrukciók, hiszen 48,7 milliárd forint kifizetés ezekhez kapcsolódott. Jelentősebb támogatáshoz (7,8 milliárd forint) jutottak a kkv-k 2018-ban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében is.

A kkv-szektor forráshiányos helyzetéből eredően – valamint az uniós támogatások relatív alacsony intenzitásának köszönhetően – a legjelentősebb finanszírozási forrásnak a belföldi bankrendszeren keresztül felvett hitelek számítanak. A kis- és középvállalkozások belföldi hitelezésében 2018-ban is folytatódott a korábbi években megindult bővülés: éves összevetésben – a teljes vállalati hitelállománytól kissé elmaradva – 12 százalékkal nőtt a kkv-szektor hitelállománya 2017-hez képest.

A hitelezés élénküléséhez számottevő mértékben járult hozzá az MNB által finanszírozott Piaci Hitelprogram, ezen belül a bankok 230 milliárd forint értékű hitelezési vállalást tettek a kis- és középvállalkozások számára nyújtott nettó hitelállomány növelésére, amelyet több mint kétszeresen felülteljesítettek 2018-ban.

A kkv-szegmensben a mikrovállalkozások hitelállománya kiugróan, mintegy 21 százalékkal nőtt, míg a középvállalatoké csak 8, a kisvállalatoké pedig 4 százalékkal bővült a tranzakciók eredőjeként.

A kkv-szektor hitelhez jutását segítette, hogy a teljes vállalati szektor hitelállományának növekedése 2018-ban európai uniós összehasonlításban Magyarországon volt az egyik legmagasabb.

A 2018-as új szerződések összesített volumene 13,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya tranzakciós alapon 892 milliárd forinttal növekedett.

A magyarországi bankok MNB által lefolytatott hitelezési felmérésre adott válaszai alapján 2018-ban mind a nagy- és közepes vállalatok, mind a kis- és mikrovállalkozások hitelhez jutásának feltételei enyhültek, amely elsősorban nem ár jellegű (pl. fedezeti követelmények) feltételeket érintett. Eközben 2018-ban az egymillió euró alatti forinthitelek és a folyószámlahitelek átlagos kamatszintjében nem történt érdemi változás.

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva