Az érintett szervezetek a jövőben bármely nyilvántartásba vett auditorral szerződést köthetnek a kiberbiztonsági audit elvégzésére, függetlenül elektronikus információs rendszereik biztonsági osztályba sorolásától.
Az átdolgozás célja, hogy az eddigi tapasztalatokra építve – még a következő auditciklus megkezdése, valamint a közelmúltban jogszabályi kötelezettségeik teljesítésére felszólított jelentős számú szervezet auditori piacon való megjelenése előtt – egyszerűbbé és gyorsabbá tegye az auditorválasztást, valamint rugalmasabbá az auditok megszervezését – olvasható a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának június 9-i közleményében.
Néhány nappal korábban Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter egy Facebook-bejegyzésbenemlékeztetett arra, hogy „az elmúlt években, ahogyan sok más területen is, itt is jelentős versenykorlátozást alakított ki a politika, ami növeli a vállalkozások költségeit és szinte lehetetlenné teszi a megfelelést, mert egyszerűen nincs elég auditori kapacitás a piacon.” A miniszter már akkor jelezte, hogy módosítások várhatók, amelyek célja, hogy „egyszerűbbé és gyorsabbá tegyék az auditorválasztást, valamint rugalmasabbá tegyék az auditok megszervezését”.
Nem kellett sokáig várni „a Tudományos és Technológiai Minisztériummal közösen kialakított szakmai álláspontot tükröző módosítás” megjelenésére. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendeletet adott ki, amely szerint „az érintett szervezetek a jövőben bármely nyilvántartásba vett auditorral szerződést köthetnek a kiberbiztonsági audit elvégzésére, függetlenül elektronikus információs rendszereik biztonsági osztályba sorolásától”.
A változás várhatóan erősíti az auditorok közötti versenyt, és segíti az auditkapacitások hatékonyabb kihasználását is. Ennek eredményeként az érintett szervezetek könnyebben és rövidebb idő alatt találhatnak megfelelő auditort jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.
A módosításokról szóló rendelet a Magyar Közlöny 2026. évi 65. számában jelent meg.
