A Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent a „Helyi sajátosságokon alapuló munkaszocializáció és készségfejlesztés, a helyi gazdasági kultúra erősítése” című (RRF – 3.2.1-22) felhívás.
A felhívás célja a hátrányos helyzetű lakosság munkaképességének javítása, helyi gazdasági struktúrák erősítése alacsony küszöbű foglalkoztatással, munkaerő-piaci szolgáltatással, kíséréssel, beruházásokkal.
A projekt az RRF, vagyis az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility) támogatásával valósul meg, a rendelkezésre álló keretösszeg 12,73 milliárd forint (12 727 088 096 forint szerepel a felhívásban); támogatási kérelmet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány konzorciuma nyújthat be 2022. március 26-tól április 26-ig.
A támogatható tevékenységek (többek között):
- kertprogram, mintakertek, foglalkoztató műhelyek, műhelyiskolák, termelőiskolák, tanműhelyek létrehozása, működtetése, alacsony küszöbű foglalkoztatás;
- kísérleti és innovációs tartalmú beruházások végrehajtása, ehhez kapcsolódó tervezés, tanácsadás;
- műszaki tervezés, ehhez kapcsolódó szakmai szolgáltatások igénybevétele;
- szakmai tanácsadás, szakfeladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása;
- munkaerő-piaci szolgáltatások tervezése, biztosítása, mentorálás;
- felnőttképzés biztosítása, a hozzá tartozó gyakorlati oktatás megszervezése;
- helyi gazdaság megerősítését célzó támogatórendszer biztosítása (beruházás, bértámogatás, eszközbeszerzés);
- társadalmi vállalkozások támogatása.
A felhívás indokoltságát alátámasztó érvek borús képet festenek az ország 300 legszegényebb településéről. Az itt élő emberek iskolai végzettsége, képzettsége sok esetben rendkívül alacsony. A korai iskolaelhagyás, az alacsony iskolai végzettség, a programban résztvevő települések gazdasági lehetőségeinek rendkívül alacsony szintje miatt e településeken általánosnak mondható a munkavállalói készségek és a munkaszocializáció alacsony szintje. A falubeliek jelentős része számára az egyetlen helyben található elhelyezkedési lehetőséget a közfoglalkoztatás jelenti. A települések legnagyobb része földrajzi periférián fekszik, a környékbeli közepes és nagyobb foglalkoztatók megközelítése sokszor nehéz, az ingázási nehézségek pedig erősítik a szociális kiszolgáltatottságot.
E települések elsődleges foglalkoztatottjaira gyakran jellemzőek a kevésbé védett munkajogi formák (pl. eseti munkavállalás vagy kölcsönzött munkaerői foglalkoztatás). Jellemző e települések munkaerő-piaci helyzetére, hogy a járványt megelőző időszakban az országosan jelentős munkaerőhiánnyal küzdő gazdaság sem volt képes ezekben a térségekben jelentősen növelni a foglalkoztatottságot és a járvány kitörésekor e települések azon munkavállalói, akik az elsődleges munkaerőpiacon dolgoztak, elsőként veszítették el állásaikat. Ezért a helyben elérhető, védett környezetben keresetet, munkatapasztalatot adó foglalkoztatási, készségfejlesztő hatással is járó beavatkozások, valamint az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatottság növelése, és ezzel párhuzamosan a releváns képzettség, szakképzettség megszerzésének támogatása minden településen kiemelt fontosságú – olvasható a felhívásban.
