Közelebb kerülhet-e az egyensúlyhoz a 99 ezres munkaerő-piaci kereslet és a 260 ezer fős kínálat?
A statisztikai hivatal „Munkaerő-piaci folyamatok, 2022. II. negyedév” című kiadványában a hazai munkaerő-piaci kereslet és a kínálat „egymásra találásának” lehetőségét is vizsgálja. A KSH a munkaerő-piaci keresletet az üres álláshelyek 2022. II. negyedév végi számával, a kínálatot a potenciális munkaerő-tartalékba tartozók 2022. II. negyedévi átlagos létszámával becsüli. A potenciális munkaerő-tartalékot együtt adják a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, valamint a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak.
2022. II. negyedévében az üres álláshelyek száma 98,7 ezer, a potenciális munkaerő-tartalék 261,8 ezer fő volt. A számok önmagukban még nem sokat mondanak: mint azt a KSH szakértői megjegyzik, jelenleg több álláshely keletkezik, mint amennyit a strukturális eltérések miatt a potenciális tartalékból be lehet tölteni.
A kereslet és a kínálat egymásra találása három fő szempont – a képzettség szerinti, valamint az iparági és a területi megoszlás – függvénye.
Képzettség
A munkaerőpiac kínálati oldalát jelentő potenciális munkaerő-tartalék több mint egyharmada alapfokú végzettségű, és csupán 10 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A keresleti oldal kétpólusú, leginkább a magasabban képzett és a képzetlen munkaerőre van igény. A kereslet és a kínálat eltérő struktúrája miatt több területen nehézséget okoz az üres álláshelyek betöltése, amit a munkáltatók részben külföldi munkavállalók alkalmazásával orvosolnak; létszámuk egy év alatt 20,3 százalékkal, 71,3 ezer főre nőtt.
Ágazati eloszlás
A 2022 II. negyedévi teljes potenciális munkaerő-tartalék közel 80 százaléka, 204 ezer fő rendelkezett munkatapasztalattal. Ebből 46 ezer fő a feldolgozóiparban dolgozott, így az iparág munkaerőigénye (24,9 ezer betöltetlen álláshely) kielégíthető, ha a kereslet és a kínálat területi szinten is találkozik, vagy a munkaerő mobilizálható.
Jelentős túlkínálat mutatkozik az építőipari, a kereskedelmi, a szálláshely-szolgáltatási, vendéglátási, valamint a mezőgazdasági területen munkatapasztalattal bírók körében.
A magasabb végzettséget igénylő területek munkaerőigényének kielégítése ezzel szemben problémásnak tűnik, például az infokommunikáció ágazatban okozhat nehézséget az üres álláshelyek megfelelő tapasztalattal és végzettséggel rendelkező munkaerővel való betöltése.
A korábban a közigazgatásban dolgozó munkaerő-tartalék háromnegyede képesítést nem igénylő foglalkozásokban dolgozott, többségük közfoglalkoztatottként. Ez a csoport annak ellenére nem talál munkát, hogy a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások esetében nagy a pótlólagos munkaerő-kereslet, és ez elsősorban a mobilitás hiányára vezethető vissza.
Területi eloszlás
A KSH adatai szerint a budapesti munkaerő-kereslet elégíthető ki a legnehezebben (44,5 ezer üres álláshely vs. 33 ezer fős munkaerő-piaci tartalék), de a viszonylag nagy keresletet mutató Közép- és Nyugat-Dunántúl (elsősorban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében), valamint Pest régiókban is csak szűkösen áll rendelkezésre szabad munkaerő. A legnagyobb kínálat az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és a déli régiókban jelentkezik, ahol a dolgozni vágyók száma többszöröse a betölthető álláshelyekének.
