Magyarországon az internetezők az Európai Unió tagországainak átlagánál jóval nagyobb arányban tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmakat – derül ki a statisztikai hivatal friss kiadványából.
Az Európai Unió országaiban az internetezők leginkább a kommunikációval és az információeléréssel kapcsolatos tevékenységekre vették igénybe az online teret 2020-ban – olvashatjuk a KSH „A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői” című kiadványában.
Az uniós állampolgárok magáncélú internetes tevékenységeinek arányai a korábbi évek tendenciája szerint alakultak: a legnagyobb mértékben e-mail küldésére és fogadására (85 százalék), árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresésére (80 százalék), az azonnali üzenetküldő szolgáltatások igénybevételére (79 százalék), valamint online hírek olvasása céljából (75 százalék) vették igénybe a világhálót.
A hazai internethasználók körében is ezek voltak a leggyakrabban végzett netes tevékenységek, valamint a közösségi oldalakon való részvétel 87 százalékos arányban, amivel a legnagyobb mértékben, 22 százalékponttal haladtuk meg az uniós átlagot (65 százalék).
Magyarországon az internetezők az Európai Unió tagországainak átlagánál jóval nagyobb arányban tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmakat (+13 százalékpont), értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat (+11 százalékpont), illetve kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat (+10 százalékpont). Az internetes kikapcsolódás területén ugyanakkor csak minden harmadik hazai nethasználó vett igénybe a kereskedelmi szolgáltatók online videótárából lekérhető videókat megtekintésre, így ebben a tevékenységben 10 százalékponttal elmaradtunk az uniós átlagtól.
Bár 2020-ban az internetes banki szolgáltatások igénybevétele már megközelítette a 61 százalékos arányt, ezzel az értékkel 5 százalékponttal elmaradtunk az EU27 átlagától. A visegrádi országok közül Csehország vezette a rangsort (80 százalék), majd Szlovákiát (65 százalék) követte hazánk, és a rangsor végén Lengyelország állt (59 százalék).
A 16–24 évesek körében a közösségi hálók használata mellett változatlanul nagyon népszerű kommunikációs csatorna az azonnali üzenetküldés (98 százalék), az internetes telefonálás, beleértve a videóhívásokat is, például a Messenger, a Skype és a többi alkalmazás segítségével (91 százalék). 2020-ban ebben a korosztályban volt a legmagasabb a kereskedelmi szolgáltatók online videotékából lekérhető videóinak vagy a tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmak megtekintésének mutatója (95 százalék) is.
Az internetes banki szolgáltatásokat leginkább a 25–34 éves korosztály részesítette előnyben, 72 százalékuk intézte online módon banki ügyeit.
2020-ban a 45–54 és az 55–64 év közötti korcsoportokban magas arányt képviselt a termékekről és szolgáltatásokról történő internetes információkeresés (90 és 85 százalék).
Az egészségügyi információk keresése a legidősebb, 65–74 éves korcsoportra volt a legjellemzőbb (79 százalék), valamint a 35–44 évesek is hasonlóan magas arányban böngésztek a weben ilyen témakörben (77 százalék).
A hazai internetezők 28 százaléka vette igénybe a netet orvosi vizsgálatra történő bejelentkezéshez valamely egészségügyi intézménybe, illetve egyötödük a személyes egészségügyi adataihoz történő hozzáféréshez is. Az internethasználók 21 százaléka az egészségügyi intézmények személyes felkeresése helyett online módon igényelt konzultációt az orvossal, vagy kért orvosi receptet.
