Jobban szeretjük az online videókat, mint az „átlag európai”

online videó, online, online tartalom, tartalomfogyasztás

Magyarországon az internetezők az Európai Unió tagországainak átlagánál jóval nagyobb arányban tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmakat – derül ki a statisztikai hivatal friss kiadványából.

Az Európai Unió országaiban az internetezők leginkább a kommunikációval és az információeléréssel kapcsolatos tevékenységekre vették igénybe az online teret 2020-ban – olvashatjuk a KSH „A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői” című kiadványában.

Az uniós állampolgárok magáncélú internetes tevékenységeinek arányai a korábbi évek tendenciája szerint alakultak: a legnagyobb mértékben e-mail küldésére és fogadására (85 százalék), árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresésére (80 százalék), az azonnali üzenetküldő szolgáltatások igénybevételére (79 százalék), valamint online hírek olvasása céljából (75 százalék) vették igénybe a világhálót.

A hazai internethasználók körében is ezek voltak a leggyakrabban végzett netes tevékenységek, valamint a közösségi oldalakon való részvétel 87 százalékos arányban, amivel a legnagyobb mértékben, 22 százalékponttal haladtuk meg az uniós átlagot (65 százalék).

Magyarországon az internetezők az Európai Unió tagországainak átlagánál jóval nagyobb arányban tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmakat (+13 százalékpont), értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat (+11 százalékpont), illetve kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat (+10 százalékpont). Az internetes kikapcsolódás területén ugyanakkor csak minden harmadik hazai nethasználó vett igénybe a kereskedelmi szolgáltatók online videótárából lekérhető videókat megtekintésre, így ebben a tevékenységben 10 százalékponttal elmaradtunk az uniós átlagtól.

Bár 2020-ban az internetes banki szolgáltatások igénybevétele már megközelítette a 61 százalékos arányt, ezzel az értékkel 5 százalékponttal elmaradtunk az EU27 átlagától. A visegrádi országok közül Csehország vezette a rangsort (80 százalék), majd Szlovákiát (65 százalék) követte hazánk, és a rangsor végén Lengyelország állt (59 százalék).

A 16–24 évesek körében a közösségi hálók használata mellett változatlanul nagyon népszerű kommunikációs csatorna az azonnali üzenetküldés (98 százalék), az internetes telefonálás, beleértve a videóhívásokat is, például a Messenger, a Skype és a többi alkalmazás segítségével (91 százalék). 2020-ban ebben a korosztályban volt a legmagasabb a kereskedelmi szolgáltatók online videotékából lekérhető videóinak vagy a tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmak megtekintésének mutatója (95 százalék) is.

Az internetes banki szolgáltatásokat leginkább a 25–34 éves korosztály részesítette előnyben, 72 százalékuk intézte online módon banki ügyeit.

2020-ban a 45–54 és az 55–64 év közötti korcsoportokban magas arányt képviselt a termékekről és szolgáltatásokról történő internetes információkeresés (90 és 85 százalék).

Az egészségügyi információk keresése a legidősebb, 65–74 éves korcsoportra volt a legjellemzőbb (79 százalék), valamint a 35–44 évesek is hasonlóan magas arányban böngésztek a weben ilyen témakörben (77 százalék).

A hazai internetezők 28 százaléka vette igénybe a netet orvosi vizsgálatra történő bejelentkezéshez valamely egészségügyi intézménybe, illetve egyötödük a személyes egészségügyi adataihoz történő hozzáféréshez is. Az internethasználók 21 százaléka az egészségügyi intézmények személyes felkeresése helyett online módon igényelt konzultációt az orvossal, vagy kért orvosi receptet.

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva