A fogyasztói árak 2019-ben átlagosan 3,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva; ennél nagyobb mértékben (5,7 százalékkal) legutoljára 2012-ben nőttek az árak – olvasható a statisztikai hivatal összefoglalójában.
A jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó emelése következtében a szeszes italok és dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben (8,1 százalék). A termékkörön belül a dohányáruk 11,6, a szeszes italok 4,7 százalékkal kerültek többe, mint 2018-ban.
Az élelmiszerekért átlagosan 5,4 százalékkal kellett többet fizetni. Egy év alatt az idényáras élelmiszerek 15, a sertéshús 9,4, a liszt 9,2, a péksütemények pedig 8,7 százalékkal drágultak, míg a tojás ára 5,2, a tejé 4,9 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások ára átlagosan 3,0 százalékkal nőtt, a termékcsoporton belül néhány kivételtől (például a változatlan szemétszállítási, víz-, illetve csatornadíjak, továbbá a munkahelyre, iskolába történő utazás) eltekintve minden megfigyelt szolgáltatáscsoport ára emelkedett. Ezek között számottevő mértékben nőtt a lakásjavítás- és karbantartás (11,2 százalék), a lakbér (9,4 százalék), a testápolási szolgáltatás (5,9 százalék), az üdülési szolgáltatás (5,7 százalék), illetve a járműjavítás, karbantartás (5,6 százalék) ára is.
Az egyéb cikkekért – gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek – 1,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2018-ban. A csoportba tartozó két legnagyobb súllyal rendelkező tétel, a járműüzemanyag, valamint a gyógyszerek és gyógyáruk ára 0,4, illetve 1,8 százalékkal emelkedett.
A ruházkodási cikkek és a háztartási energiahordozók ára egyaránt 1,0 százalékkal nőtt egy év alatt. Az utóbbi csoporton belül a főbb rezsitételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) ára nem változott, míg a palackos gázért 9,3, a tűzifáért 7,3 százalékkal kellett többet fizetni 2019-ben az egy évvel korábbinál.
A tartós fogyasztási cikkek 0,3 százalékkal lettek olcsóbbak, ezen belül a televízió, illetve a használt személygépkocsik ára csökkent a legnagyobb mértékben, előbbié 9,2, utóbbié 7,0 százalékkal. E termékek mérséklődő árait csak részben ellensúlyozta az ékszerek (5,3 százalék) és az új személygépkocsik (4,5 százalék) drágulása.
Uniós kitekintés
2019-ben az Európai Unión belül Romániában (3,9 százalék) és Magyarországon (3,4 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben az árak, de az uniós átlagot jelentősen meghaladó mértékű volt a drágulás – a 28 tagállam közül − többek között Szlovákiában (2,8 százalék), valamint Lettországban és Hollandiában (2,7–2,7 százalék) is. A legkisebb mértékben Portugáliában (0,3 százalék), Cipruson és Görögországban (0,5–0,5 százalék), valamint Olaszországban (0,6 százalék) nőttek az árak egy év alatt.
2019-ben az EU egészében a legnagyobb mértékben továbbra is a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,2 százalékkal). Átlag felett emelkedtek a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások (2,3 százalék), valamint az élelmiszerek és alkoholmentes italok (2,0 százalék) árai is. Ez utóbbi csoporton belül erőteljesen, 7,8 százalékkal drágultak a zöldségek, 2,4 százalékkal pedig a húsok (a legnagyobb mértékben, 4,3 százalékkal a sertéshús), miközben a gyümölcsök ára 1,7 százalékkal csökkent. A lakás-, háztartásienergia-szolgáltatásokért 1,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül jelentősen nőtt a távhőszolgáltatás (3,1 százalék), a szemétszállítás (2,6 százalék), az elektromos áram (2,4 százalék), valamint a vezetékes gáz (1,9 százalék) ára az előző évhez képest.
