A 64 év feletti népesség száma és aránya először 2004-ben haladta meg a 0–14 évesekét, azóta a két korcsoport közötti létszámbeli különbség fokozatosan növekszik az Európai Unióban.
„A reprodukciós szint alatt stagnáló termékenység és a folyamatosan javuló életkilátások hosszú távú következményeként az unió egészét tekintve természetes fogyás prognosztizálható. Mindez előrevetíti a kontinens előtt álló, az elöregedő népességből fakadó kihívásokat” – olvashatjuk a statisztikai hivatal július 11-én, a Népesedési világnap alkalmából közzétett kiadványában.
A népesség öregedésének folyamata már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött az unióban. A legfiatalabb generációk népességen belüli aránya csökkenő tendenciát mutat, miközben az idősebb nemzedéké folyamatosan nő. A 64 év feletti népesség száma és aránya (16,4 százalék) először 2004-ben haladta meg a 0–14 évesekét (16,2 százalék), és azóta a két korcsoport közötti létszámbeli különbség fokozatosan növekszik. Napjainkban 136 időskorú jut száz gyermekkorúra. A 15–24 évesek aránya 2001 és 2020 között 2,7 százalékponttal, 11 százalékra mérséklődött. 2001 és 2011 között a 25–64 éves népesség részaránya 54 százalékról kismértékben emelkedett (55 százalékra), azóta lassú csökkenést mutat. Mindez komoly kihívást jelent az uniós tagállamok jóléti rendszereinek fenntarthatóságát illetően.
Az EU tagállamaiban 2020. január 1-jén a gyermekkorúak alkották a népesség 15 százalékát, míg a munkaképes korúak (15–64 évesek) csoportjába 64 százalékuk tartozott, az időskorúak aránya pedig 21 százalék volt. 2100-ra ezek az arányok még inkább eltolódnak az idősek irányába: az Eurostat becslése szerint a 0–14 évesek részaránya 14, a 15–64 éveseké 55, míg a 64 év felettieké 31 százalékos lesz. (A népességszámot befolyásoló migrációs mozgás általában az aktív korúakat érinti, így a bevándorlás valamelyest képes ellensúlyozni az elöregedést és a népességcsökkenést.)
2020. január 1-jén a tagállamok közül Írországban (20 százalék), Franciaországban és Svédországban (18–18 százalék) volt a legmagasabb a gyermekkorúak aránya, míg Olaszországban (13 százalék), Máltán (13 százalék) és Portugáliában (14 százalék) a legalacsonyabb. A legalább 65 évesek aránya Olaszországban (23 százalék), Finnországban és Görögországban (22–22 százalék) volt a legnagyobb, Írországban (14 százalék) és Luxemburgban (14,5 százalék) pedig a legkisebb. Magyarországon az időskorúak hányada 5,3 százalékponttal haladta meg a 14,5 százalékot képviselő legfiatalabbakét.
