A cégek több mint egyharmada nem tartja elegendőnek koronavírus-járvánnyal kapcsolatos állami intézkedéseket, a legelégedettebbek azok, akik nem veszik igénybe a lehetőségeket.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) koronavírus-járvány enyhítését célzó öt konkrét eszköz (kedvezményes hitelfelvétel, bértámogatás, járulékfizetési kötelezettség felfüggesztése, adófizetési kötelezettség felfüggesztése, hitelfizetési moratórium) esetén vizsgálta a cégek jogosultságát, az egyes eszközök igénybevételét 2021 áprilisában, valamint az azt megelőző egy évben. A vizsgált időszakban a vállalkozások legnagyobb arányban kedvezményes hitelfelvételre, illetve hitelfizetési moratóriumra voltak jogosultak. 2021 áprilisában a legtöbb cég a kedvezményes hitelt vette igénybe (16 százalék), a legkevesebben (11 százalék) pedig a hitelmoratórium lehetőségével éltek az elérhető támogatási formák közül. A felvételt megelőző egy évben a bértámogatás igénybevétele volt a leggyakoribb (17 százalék), míg a kedvezményes hitelfelvétel a legritkább (12 százalék). A vizsgált támogatások leginkább a kis- és középvállalkozásokat érintették, míg legkevésbé a 10 fő alatti mikrovállalkozásokat és a 250 fő feletti nagyvállalatokat.
Az állami intézkedések megítélése
A cégek több mint egyharmada (36 százalék) egyáltalán nem tartja elegendőnek, 5 százalékuk pedig kifejezetten károsnak tartja a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos eddigi állami intézkedéseket. Mindössze a cégek 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben elegendőek az eddig bevezetett állami intézkedések.
Az árbevétel növekedésével együtt jár az intézkedések kedvezőbb megítélése. Ehhez hasonlóan, minél kisebb létszámmal működik egy cég, annál inkább valószínűbb, hogy kedvezőtlenebbül ítéli meg az állami intézkedéseket, a 10 fő alatti mikrovállalkozások esetében figyelhető meg a legnagyobb mértékű elégedetlenség.
A kereskedelemmel foglalkozó és az egyéb szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, azaz azok a cégek, amelyeket a járványhelyzet miatti korlátozások nagyobb mértékben érintettek, némiképp kedvezőtlenebbül ítélik meg az eddigi állami intézkedéseket, mint az ipari és építőipari cégek.
A válaszok alapján egyértelműen kijelenthető az is, hogy a tisztán hazai tulajdonú cégek lényegesen elégedetlenebbek az állami intézkedésekkel, mint a (részben vagy egészben) külföldi tulajdonban lévő vállalatok.
A felsorolt intézkedésekkel 2021 áprilisában azok a cégek voltak a legelégedetlenebbek, amelyek nem jogosultak ugyan, de igénybe vennék az adott segítséget, illetve azok, amelyek 2020 márciusa és 2021 márciusa között egyáltalán nem voltak jogosultak az intézkedések igénybevételére. Nagyobb mértékű a kedvezőtlen értékítélet az állami segítséget igénybe vevők körében is, míg a legkedvezőbb értékelés azon cégek körében tapasztalható, amelyek nem veszik igénybe a lehetőségeket.
