A dezinformáció visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódexet vezető platformok írták alá, az Európai Bizottság nemrég értékelte az elmúlt hónapok eredményeit.
A 2018 végén életbe lépett, A dezinformáció visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódexet aláíró online platformok – Google, Facebook, Twitter, Microsoft, Mozilla és 2020 júniusától a TikTok – többek között kötelezettséget vállaltak arra, hogy
- csökkentik a reklámelhelyezés lehetőségeit az online dezinformációt terjesztő szereplők esetében,
- növelik a politikai hirdetések átláthatóságát,
- fellépnek „az információk online terjesztését mesterségesen fokozó és bizonyos hamis narratívák virálissá válását lehetővé tevő manipulatív technikák” ellen,
- olyan technológiai jellemzőket alakítanak ki, amelyek előtérbe helyezik a megbízható információkat,
- együttműködnek a tényellenőrzőkkel és a kutatói közösséggel.
Az Európai Bizottság a napokban tette közzé értékelését arról, mennyire sikerült megközelíteni az ambiciózus célkitűzéseket. Amint azt Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök hangsúlyozta: „A gyakorlati kódex megmutatta, hogy az online platformok és a reklámágazat sokat tehetnek a dezinformáció ellen, amikor nyilvános ellenőrzés alá vonják őket.”
Lássunk néhányat az elmúlt 12 hónap sikerei közül! A Google Search kiemelte az uniós tényellenőrző szervezetek által közzétett cikkeket, amelyek látogatottsága 2020 első felében meghaladta a 155 milliót, a LinkedIn pedig közel 10 millió, az EU iránt érdeklődő tagjának küldte el a tapasztalt újságírók által készített „European Daily Rundown” című hírösszefoglalót. A Facebook és az Instagram több mint 2 milliárd ember figyelmét irányította az egészségügyi hatóságoktól, köztük a WHO-tól származó forrásokra. A Twitter több mint 3,4 millió gyanús fiók ellen emelt kifogást, amelyek a koronavírussal kapcsolatos megbeszéléseket célozták. A koronavírussal kapcsolatos dezinformációt előmozdító reklámokat valamennyi platform korlátozta, ugyanakkor támogatták a népegészségügyi hatóságok és egészségügyi szervezetek koronavírussal kapcsolatos hirdetési tevékenységeit.
Az értékelés természetesen feltárt néhány hiányosságot is. Hiányoznak a releváns teljesítménymutatók, amelyek felmérnék a platformok által a jelenséggel szemben alkalmazott politikák hatékonyságát. Az elárásoknak átláthatóbbaknak, a kötelezettségvállalásoknak pontosabbnak kellene lenniük. Még mindig nehéz hozzáférni az online dezinformáció új tendenciáit és veszélyeit jelző adatokhoz; a platformok és a kutatói közösség között pedig akadozik az együttműködés. Szükséges továbbá – mert még nem vagy csak részben valósult meg – a releváns érdekelt felek, különösen a reklámágazat bevonása.
