A moratóriumban részt vevők 19 százaléka képzett pénzügyi vagyont a törlesztési kötelezettség szüneteltetésével rendelkezésére álló többletforrásokból.
A 2020 márciusában bevezetett – először 2020. év végéig tervezett, később 2021. szeptember 30-ig meghosszabbított – fizetési moratórium hatálya minden olyan lakossági és vállalati hitelszerződésre kiterjed, amelyet 2020. március 18-ig folyósítottak. A törlesztési kötelezettségek automatikusan felfüggesztésre kerültek, az adósok azonban jelezhették bankjuknál, ha nem kívántak élni a moratórium lehetőségével.
A program elsődleges célja azon adósok segítése volt, akiknek fizetési nehézségei adódtak a koronavírus-járvány hullámainak, valamint a megelőzést szolgáló izolációs, korlátozó lépések negatív gazdasági hatására. Azonban a moratórium általános érvényűsége megengedi, hogy olyanok is éljenek a lehetőséggel, akiknek érdemben nem csökkent, esetleg nőtt a jövedelmük ezen időszak alatt – mutat rá júniusi Inflációs jelentésében a jegybank.
Az MNB 2021 márciusában online kérdőíves felmérést végzett a lakossági hiteladósok körében, amelyre mintegy 44 ezer háztartás válaszai érkeztek be. A kérdőívben a moratóriumban lévő ügyfelek esetében a törlesztési képességük alakulására vonatkozó kérdések is szerepeltek.
A válaszok alapján a moratóriumban részt vevők többsége fogyasztási célra költi jövedelmének azt a hányadát, amelyet egyébként hiteltörlesztésre fordítana. Az érintettek közel kétharmada saját bevallása szerint alapvető megélhetési célokra költi el, 19 százalékuk egyéb fogyasztási célt, 5 százalékuk olyan nagyobb értékű kiadást jelölt meg, mint a nyaralás vagy nagy értékű tartós fogyasztási cikkek megvásárlása. A megkérdezettek egy jelentős része azonban azt válaszolta, hogy megtakarítja vagy befekteti a megmaradt összeget – az adósok e körében tehát emelkedtek az elmúlt több mint egy év során a megtakarítások.
A felmérés alapján a moratóriumban részt vevők 19 százaléka (részben vagy egészben) megtakarítja vagy befekteti a törlesztési kötelezettség szüneteltetésével rendelkezésére álló többletforrásokat. A moratóriumban részt vevő adósok 13 százaléka az egész összeget félreteszi, a fennmaradó 6 százalék a felszabadult elkölthető jövedelem egy részét fogyasztási célra vagy hitelkiváltásra költötte.
A megtakarító moratóriumosok jövedelmük és megtakarításaik alapján lényegesen jobb anyagi helyzetben vannak, mint a moratórium többi résztvevője. A 400 ezer forint feletti nettó jövedelműek aránya körükben közel 60 százalék, míg a nem megtakarítók között 25 százalék.
