Hatályba lépett a digitális piacokról szóló uniós jogszabály

online kapuőr, kulcs, védelem, szabályozás

November 1-jén hatályba lépett a digitális piacokról szóló uniós jogszabály, amely véget vet az onlineplatform-gazdaságban kapuőrként működő vállalatok tisztességtelen gyakorlatainak.

A rendeletre irányuló javaslatot az Európai Bizottság 2020 decemberében terjesztette elő, és azt az Európai Parlament és a Tanács rekord gyorsasággal, 2022 márciusában fogadta el.

A digitális piacokról szóló jogszabály meghatározza, hogy egy nagy online platform mikor minősül „kapuőrnek”. Ezek olyan digitális platformok, amelyek fontos „kapuként” szolgálnak a fogyasztók és az üzleti felhasználók között, és amelyek pozíciója lehetővé teszi számukra, hogy magán-szabályalkotóként lépjenek fel, ezáltal szűk keresztmetszetet előidézve kontrollálják a piaci folyamatokat a digitális gazdaságban – magyarázza az Európai Bizottság közleménye.

A jogszabály szerint „alapvető platformszolgáltatásnak” minősülnek az online közvetítő szolgáltatások, például alkalmazás-áruházak, az online keresőprogramok, a közösségi hálózati szolgáltatások, egyes üzenetküldő szolgáltatások, a videomegosztóplatform-szolgáltatások, a virtuális asszisztensek, a webböngészők, a felhőszolgáltatások, az operációs rendszerek, az online piacterek és a hirdetési szolgáltatások. Egy vállalkozás „kapuőrnek” minősül, ha

1. olyan méretű, hogy az hatással van a belső piacra: ha a vállalat meghatározott éves árbevételt ér el az Európai Gazdasági Térségben (EGT), és legalább három uniós tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást;

2. az üzleti felhasználók számára fontos, a végső fogyasztók elérését lehetővé tevő kaput ellenőriz: a vállalat havonta legalább 45 millió, az unió területén található vagy ott letelepedett aktív végfelhasználónak, valamint évente legalább 10 000 aktív, az unió területén letelepedett üzleti felhasználónak nyújt alapvető platformszolgáltatást;

3. helyzete szilárd és tartós: az elmúlt három évben megfelelt a második feltételnek.

Mikor ütközik törvénybe a „kapuőrök” gyakorlata? A legnyilvánvalóbb ilyen eset, ha a saját szolgáltatásaikat előnyösebb helyzetbe hozzák vagy akadályozzák, hogy szolgáltatásaik üzleti felhasználói elérjék a fogyasztókat – ezzel ugyanis akadályozhatják a versenyt, ami kevesebb innovációhoz, alacsonyabb minőséghez és magasabb árakhoz vezet. Ha pedig olyan tisztességtelen gyakorlatokat folytatnak, amilyen például az alkalmazás-áruházakhoz való tisztességtelen hozzáférési feltételek előírása vagy a más forrásokból származó alkalmazások telepítésének megakadályozása, akkor a fogyasztók magasabb árat lehetnek kénytelenek fizetni, vagy ténylegesen el is eshetnek az alternatív szolgáltatások nyújtotta előnyöktől.

A digitális piacokról szóló jogszabály érvényesítése szilárd felügyeleti rendszer révén történik majd, amelynek keretében az Európai Bizottság lesz a szabályok egyedüli őre, szoros együttműködésben az uniós tagállamok hatóságaival. Nem érdemes kockáztatni: a bizottságnak lehetősége lesz arra, hogy a vállalat világméretű forgalmának legfeljebb 10 százalékáig, ismételt jogsértés esetén pedig legfeljebb 20 százalékáig terjedő bírságokat, illetve kényszerítő bírságokat szabjon ki.

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva