2021-ben az Európai Unióban működő vállalkozások 42 százaléka vett igénybe valamilyen felhőalapú szolgáltatást, a magyar mutató mindössze 26 százalék.
A vállalkozások saját IT-infrastruktúra kiépítése helyett felhasználhatják a harmadik felek által az interneten hosztolt számítástechnikai erőforrásokat – a „felhőalapú számítástechnikát” (cloud computing) – is. Mivel a felhőszolgáltatásokat online nyújtják, a vállalkozásoknak internet-hozzáféréssel kell rendelkezniük ahhoz, hogy használni tudják azokat. Ez az EU-ban már rég nem probléma: a legalább 10 főt foglalkoztató uniós vállalkozások 98 százaléka rendelkezett ilyen hozzáféréssel 2021-ben.
Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az uniós vállalkozások 42 százaléka használt felhőalapú számítástechnikát. 2020-ban ez a mutató 36, 2016-ban 19 százalék volt.
A felhőalapú számítástechnikát használó cégek aránya 2021-ben Svédországban és Finnországban volt a legmagasabb (mindkettő 75 százalék), majd Hollandia és Dánia következett (mindkettő 65 százalék).
A szóban forgó szolgáltatásokat a vállalkozások kevesebb mint ötöde használta Bulgáriában (13 százalék) és Romániában (14 százalék), majd Görögország (22 százalék) és Magyarország (26 százalék) következik.
A felhőalapú számítástechnikát használó vállalkozások túlnyomó többsége (79 százaléka) e-mail rendszerét biztosította ilyen megoldással. Körülbelül kétharmaduk használta a felhőt fájlok tárolására (68 százalék), illetve irodai szoftverek, például szövegszerkesztők és táblázatkezelők (61 százalék) számára.
A vállalkozások fejlettebb végfelhasználói szoftvereket is vásároltak „a felhőből”, például pénzügyi/számviteli (48 százalék), ügyfélkapcsolat-kezelési (27 százalék) és vállalati erőforrás-tervezési (24 százalék) alkalmazásokat.
A felhőt használó vállalkozások több mint fele (59 százalék) számolt be biztonsági szoftveralkalmazások használatáról, egyötödük (21 százalék) pedig alkalmazásfejlesztéshez, teszteléshez vagy telepítéshez vett igénybe felhő alapú platformot.
