2026 első negyedévében átlagosan 3,6 százalékkal haladta meg a munkaerőköltség az egy évvel korábbi szintet az Európai Unióban; a növekedés mértéke Magyarországon volt a legnagyobb – derül ki az Eurostat adataiból.
A munkaerőköltség két fő összetevője: a bérköltségek és a béren kívüli költségek. Az EU egészét tekintve az Eurostat tájékoztatása szerint 2026 első negyedévében az előbbi kategóriában 3,7 százalékos, az utóbbiban 3,2 százalékos volt az éves emelkedés.
A munkaerőköltség uniós átlagban a versenyszférán kívül 3,7 százalékkal, a versenyszférában 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet 2026 elején. A versenyszférán belül az iparban 3,6, az építőiparban 4,2, a szolgáltatások területén pedig 3,4 százalékos volt a növekedés.
2026 első negyedévében a gazdaság egészét tekintve az előző év azonos negyedévéhez a legnagyobb mértékben Magyarországon (+16,4 százalék), Bulgáriában (+13,2 százalék), Horvátországban (9,2 százalék), Litvániában (+8,6 százalék) emelkedett a munkaerőköltség.
A hazai dinamikát nagyban erősítette a januári „fegyverpénz”. A keresetek 2026. januári alakulásáról szóló KSH-jelentésben olvashatjuk: „A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600 forint volt, 26,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az átlagkereset kiugró emelkedését a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (ún. fegyverpénz) határozza meg.”
Éves összevetésben csökkenést egyetlen tagállamban sem regisztráltak; a legszerényebb növekedést Máltán (+1,3 százalék), Franciaországban (+1,8 százalék), Lettországban és Dániában (mindkettő +2,5 százalék) mérték.
