Az Európai Unió Tanácsa a május végi csúcsértekezleten nem csak a leszállásra kényszerített Ryanair-járattal foglalkozott (bár a nemzetközi sajtóban a minszki akcióra adott reakció váltotta ki a legnagyobb visszhangot), szóba kerülhetett a turizmus is: a testület ugyanis „következtetéseket” fogadott el a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható és reziliens európai turisztikai ágazattal kapcsolatban is.
A turizmus rendkívül fontos régióink fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődése szempontjából, valamint jelentős mértékben hozzájárul az európai értékek és kulturális örökség megőrzéséhez és előmozdításához is – olvasható az unió (egyik) fő döntéshozó szervének közleményében. A Covid19-világjárvány azonban a gazdasági ágazatok közül a turizmusra mérte a legsúlyosabb csapást.
„Miközben nagy lendülettel zajlanak a nyári turisztikai szezonnal kapcsolatos előkészületek, az Európai Tanács arra sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy kollektív és megfelelően koordinált módon, közös és következetes megközelítést alkalmazva reagáljanak a jelenlegi világjárványra, és ennek keretében többek között támogassák, hogy a turisztikai szolgáltatók és létesítmények az egészségvédelmi és biztonsági protokollokra vonatkozó önkéntes előírásokat dolgozzanak ki” – nyilatkozta a testület nevében Pedro Siza Vieira, Portugália digitális átállásért felelős és gazdasági államminisztere.
Mindehhez természetesen pénzügyi háttér is szükségeltetik. A Tanácsnak az Európai Unió többéves pénzügyi kerete, illetve a Next Generation EU eszköz alapján rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek „intelligens felhasználására” szólított fel annak érdekében, hogy a nehéz helyzetben lévő európai turisztikai ökoszisztémát sikerüljön talpra állítani és a Covid19-világjárványt követően ellenállóbbá tenni.
A testület arra is felkérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy 2021 végéig terjesszenek elő egy közösen kidolgozott, a 2030–2050-es időszakra szóló európai turisztikai menetrendet az európai turisztikai ökoszisztéma zöld és digitális átállásának támogatása és versenyképességének megerősítése érdekében.
Harminc évre előre tervezni ambiciózus vállalkozás. Idehaza a kormány a brüsszeli megállapodással nagyjából egy időben fogadta el a következő évtizedre szóló megújult Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amiről 49 szakmai szervezet és öt történelmi egyház képviselői írtak alá közös nyilatkozatot írtak alá közös nyilatkozatot május 27-én. Mint azt Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója elmondta, a stratégia „közös gondolkodás és javaslatok eredménye, az adatokra, és az adatok helyes elemzésére épül”. A cél, hogy a turizmus ismét a magyar gazdaság húzóágazata legyen, és hogy 2030-ra hazánk legyen a legnépszerűbb desztináció Közép-Európában. Úgy legyen.
