Építőanyag-drágulás: körvonalazódik az „akcióterv”

építkezés, építőanyag, építőipar

A GVH gyorsított ágazati vizsgálata mellett egy „extraprofitadó” is megjelenik az építőanyagárak emelkedésének megállítását célzó intézkedések között. Több cég jelezte: amíg a hazai igényeket ki nem elégíti, visszafogja az exportját.

Az építőanyag-drágulás elleni „akciótervben”, mint az várható volt, a versenyhivatal kiemelt szerepet kap, így hamarosan indul a gyorsított ágazati vizsgálat. „A Gazdasági Versenyhivatal kibővített jogkört kapott a kormánytól az építőipari ágazati problémák megfékezéséhez. Miközben a piaci torzulás feltárása gyorsul, már van olyan vállalkozás, amelyik önként korlátozza exportkivitelét a hazai keresleti igények kielégítése érdekében” – olvashattuk a „Bővített eszköztárral folytatja a GVH az építőipari problémákkal szembeni fellépést” című közleményben.

Az önkéntes exportkorlátozók között az egyik első a Mapei volt, amely „a hazai igények zavartalan kielégítése érdekében fékezte kivitelét”. „Az év második felében csak akkor szolgáljuk ki az exportot, ha már a hazai keresletet kielégítettük” – ígéri a társaság ügyvezetője, Markovich Béla, aki szerint őszre várható a jelenlegi alapanyaghiány, ellátási nehézségek és megnövekedett kereslet miatti helyzet normalizálódása.

Hasonló tartalmú közleményt adott ki a Kvarchomok Kft. is. A tavaly a Bayer Construct tulajdonába került vállalat „jelenleg üzemelő és a kitermelést a későbbiekben megkezdő bányái kizárólag a magyar piacot szolgálják ki nyersanyaggal, így enyhítve a jelenlegi hiányt és mérsékelve az elszálló alapanyagárakat, ezáltal pedig közvetve csökkentve ezek ingatlanpiacra kifejtett árfelhajtó hatását”.

A GVH gyorsított ágazati vizsgálata mellett a kormány új adót is bevet a drágulás megfékezésére: kiegészítő bányajáradékot vezetnének be a kőfejtő, gipsz, kavics, kréta, homok, agyagbányákra, valamint a mész és gipszgyártást és a cementgyártást végző vállalkozásokra. A fizetési kötelezettség csak azon vállalkozásokra terjedne ki, amelyek 3 milliárd forintos árbevétel fölött működnek. A Niveus Consulting Group vizsgálata alapján csupán 11 vállalkozás érintett, amelyek forgalomarányos nyeresége 2020-ban átlagosan 28 százalék volt, ami valóban magasabb, mint ami az építőipari ágazatba tartozó egyéb cégek esetében jellemző.

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva