Az Intelligens Szakosodási Stratégia (Smart Specialization Strategy, S3) olyan speciális, területi alapú és specializációs irányok kialakítására fókuszáló szakpolitikai eszköz, amelynek alkalmazása az Európai Unióban a 2014–2020-as időszakban vált általánossá.
A 2021–2027 fejlesztési ciklusban az intelligens szakosodási stratégiák célja, hogy végrehajtásukkal hozzájáruljanak az „Intelligensebb Európa az innováció és a gazdasági átalakulás, modernizáció támogatásával” uniós szakpolitikai célkitűzés megvalósításához.
Ehhez a célhoz kapcsolódva az S3 tervezésénél és megvalósításánál hangsúlyt kell helyezni a kutatási és innovációs kapacitások erősítésére, a digitalizációra, a kkv-k növekedésére, valamint az S3-hoz szükséges képességek fejlesztésére – olvasható az itt elérhető dokumentumban.
Prioritások
A stratégia kidolgozói az alábbi nemzetgazdasági prioritásokat határozták meg:
- Élvonalbeli technológiák
- Egészség
- A gazdaság digitalizációja
- Energia, klíma
- Szolgáltatások
- Erőforrás-hatékony gazdaság
- Mezőgazdaság, élelmiszeripar
- Kreatív ipar
Ezek a prioritások jelölik ki azokat az irányokat a nemzetgazdaság számára, amelyekre Magyarország az intelligens szakosodás megvalósítása során fókuszál.
A nemzetgazdasági prioritások mellett két horizontális prioritás kiválasztása is megtörtént:
- Képzés, oktatás
- Közszféra és egyetemek innovációja
A horizontális prioritások feladata, hogy a nemzetgazdasági prioritásokban érdekelt ágazatok számára az intelligens szakosodáshoz szükséges készségfejlesztést és üzleti környezetet biztosítsák.
„Az ország felosztása”
Magyarország megyéit a stratégia a következő térségtípusokba sorolja:
- Tudás térségek (Budapest, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Veszprém, Baranya, BorsodAbaúj-Zemplén),
- Ipari termelési zónák (Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Vas, Zala, Bács-Kiskun), valamint
- Mérsékelt tudás- és technológia-intenzív térségek (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna).
Az egyes térségtípusokhoz kapcsolódóan általános célokat rögzítettek, amelyek nem a nemzeti prioritásokhoz, hanem az adott megyék fejlődési pályájához igazodnak.
A kkv-k szerepe
A hazai vállalati szektort duális szerkezete évtizedek óta a magyar gazdaság egyik legfontosabb strukturális problémája: a gazdasági teljesítményt döntően a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok kis létszámú csoportja határozza meg, míg a nagy létszámú és munkáltatóként meghatározó szerepet betöltő kkv-réteg termelékenységi és innovációs potenciálja ettől elmarad. Ezért fontos, hogy megerősödjenek a hazai kis -és középvállalkozások, ugyanakkor az ipari átalakulás különböző trendjei (többek között a digitalizáció és az Ipar 4.0-hoz kötődő folyamatok, technológiai robbanás, a dekarbonizáció, a globális értékláncok átalakulása) egyre nagyobb kihívások elé állítják a hazai vállalatokat. Éppen ezért – ahogy Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára fogalmazott – „a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia megalkotása és elfogadása mérföldkő a kkv-k versenyképességének fokozásában, a vállalkozókedv támogatásában, az erősségek kiaknázásában”.
A több mint 200 oldalas dokumentum itt érhető el.
