Egymilliárd forintból fejlődhet a fogyatékossággal élő személyek ellátása

fogyatékos, mozgáskorlátozott, autista, integrálás

Elindult a „Közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – személyes támogatási rendszer kialakítása” (EFOP-1.9.10-22) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

 

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megjelent felhívás célja a fogyatékossággal élő személyek intézményi ellátásáról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés támogatása. Az 1 milliárd forintos keretösszegre önkormányzatok, szociális intézmények, valamint civil és egyházi szervezetek pályázhatnak.

A forrást Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Egy pályázó 80 000 000 forint – 1 000 000 000 vissza nem térítendő támogatásban részesülhet, a támogatott támogatási kérelmek várható száma ennek megfelelően 1–12 db.

A támogatási kérelmek benyújtására a felhívástervezet szerint 2022. november 2-től december 2-ig nyílik lehetőség. A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2022. szeptember 1-ig várja a kormány a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A KSH adatai szerint ma Magyarországon a mindennapi tevékenységben és a társadalmi részvételben súlyosan korlátozott (0–60 éves) fogyatékossággal élő emberek száma körülbelül 150–270 ezer, közülük 120 ezer főt az önellátásában akadályoz a fogyatékossága. A fogyatékosügyi szakpolitika az önálló életvitel támogatásán keresztül a közösségi alapellátások fejlesztése és a személyi asszisztencia irányába mutat. A szociális intézményi férőhely kiváltása, a támogatott lakhatás kapacitásának bővítése, a szociális alapszolgáltatások szakmai és infrastrukturális fejlesztése mellett a cél egy személyes támogató rendszer kialakításának modellezése – magyarázza a kormány, miért van szükség az uniós forrásból támogatott fejlesztésre.

A klasszikus értelemben vett személyi asszisztencia tehát „egy fizetett szolgáltatás, amelyben a fogyatékossággal élő ember maga alkalmazza azokat a személyeket, akik támogatják abban, hogy önrendelkező életet tudjon élni”. A kialakítandó modell két alapelve közül az egyik a fogyatékossággal élő személy önrendelkezése: akkor is szabadon dönthet az életét érintő kérdésekben, ha azoknak a kivitelezésében támogatást igényel. A másik alapelv szerint a szóban forgó szolgáltatás olyan tevékenységek ellátására irányul, amelyek többségéhez nem szükséges professzionális tudás.

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva