A biogazdaságba bevont agrárterületek aránya uniós átlagban 8 százalék volt 2018-ban, Magyarországon ennek felét sem érte el, 2019-ben viszont javult a helyzet.
A biogazdálkodással érintett mezőgazdasági területek részesedése Ausztriában volt a legnagyobb (24 százalék), az uniós átlag háromszorosa – derül ki a KSH „Az ökológiai gazdálkodás szerepe egyre nagyobb az agráriumban” című kiadványából. Az arány további 7 tagállamban haladta meg a 10 százalékot, a visegrádi országok közül egyedül Csehország (15 százalék) tartozott ebbe a csoportba. Hazánk 3,9 százalékkal a 21. helyen volt az uniós rangsorban. A visegrádi országok közül Szlovákiában a magyarországinál nagyobb (9,9 százalék), Lengyelországban kisebb (3,3 százalék) volt a biogazdálkodásba bevont agrárterületek előfordulása.
2018-ban majdnem minden második uniós tagállamban az ökológiai területek legalább fele rét vagy legelő volt, ami kedvez az organikus állattartásnak is. A változatos felszínű Írországban, Csehországban, Szlovéniában, az Egyesült Királyságban, Szlovákiában, Belgiumban és Ausztriában a gyepterületek részesedése meghaladta a 60 százalékot. 2019-ben Magyarországon is 60 százalék fölé emelkedett a rétek, legelők aránya. A szántóföldek adták az ökológiai területek több mint 50 százalékát Lengyelországban, Romániában, Franciaországban, a skandináv országokban, a balti államok közül pedig Litvániában és Észtországban. A szántóföldön termelt biokultúrák túlnyomó többsége gabona vagy zöldtakarmány, de Bulgáriában, Romániában és Horvátországban az ipari, Bulgáriában és Litvániában a fehérjenövények, Hollandiában pedig az egyre nagyobb keresletű zöldségfélék területi részesedése is jelentős volt.
A biogazdálkodás keretében tartott főbb haszonállatok aránya alacsony az unióban, 2018-ban a szarvasmarhák 5,5, a sertések 0,9 százalékát érintette. Az ökológiai szemléletben gondozott szarvasmarhák előfordulása Görögországban (25 százalék), a sertéseké Dániában (3,9 százalék), a juhoké Lettországban (37 százalék), a kecskéké Ausztriában (56 százalék) volt a legmagasabb. Az organikus módon gondozott szarvasmarhák részesedése a visegrádi országok közül Csehországban (19 százalék), a juhoké Szlovákiában (24 százalék) emelkedett ki, a sertéseké viszont mindenütt elenyésző (legfeljebb 0,2 százalék) maradt.
Hazánkban 2015 és 2019 között több mint kétszer annyian kapcsolódtak be az organikus szemléletű mezőgazdasági termelésbe, mint a korábbi években együttvéve. 2019-ben a 2015. évinél 2,6-szor több, összesen 5136 termelő foglalkozott biogazdálkodással. Annak ellenére, hogy az organikus szemléletű gazdálkodás népszerűsége nő, a termelők egy szűk csoportját érinti. A 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás alapján mezőgazdasági termelést folytató 431 ezer gazdaság mindössze 0,8 százaléka tért át biogazdálkodásra.
A 2014-től megnövelt támogatási keret hatására 2015 és 2019 között 2,3-szeresére (173 ezer hektárral) nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága. Ezáltal az évtized végén az összes mezőgazdasági terület 5,7 százalékán, 303 ezer hektáron folyt biogazdálkodás.
