Biogazdálkodás: Magyarország előretör

zöld, szív, egészséges

A biogazdaságba bevont agrárterületek aránya uniós átlagban 8 százalék volt 2018-ban, Magyarországon ennek felét sem érte el, 2019-ben viszont javult a helyzet.

A biogazdálkodással érintett mezőgazdasági területek részesedése Ausztriában volt a legnagyobb (24 százalék), az uniós átlag háromszorosa – derül ki a KSH „Az ökológiai gazdálkodás szerepe egyre nagyobb az agráriumban” című kiadványából. Az arány további 7 tagállamban haladta meg a 10 százalékot, a visegrádi országok közül egyedül Csehország (15 százalék) tartozott ebbe a csoportba. Hazánk 3,9 százalékkal a 21. helyen volt az uniós rangsorban. A visegrádi országok közül Szlovákiában a magyarországinál nagyobb (9,9 százalék), Lengyelországban kisebb (3,3 százalék) volt a biogazdálkodásba bevont agrárterületek előfordulása.

2018-ban majdnem minden második uniós tagállamban az ökológiai területek legalább fele rét vagy legelő volt, ami kedvez az organikus állattartásnak is. A változatos felszínű Írországban, Csehországban, Szlovéniában, az Egyesült Királyságban, Szlovákiában, Belgiumban és Ausztriában a gyepterületek részesedése meghaladta a 60 százalékot. 2019-ben Magyarországon is 60 százalék fölé emelkedett a rétek, legelők aránya. A szántóföldek adták az ökológiai területek több mint 50 százalékát Lengyelországban, Romániában, Franciaországban, a skandináv országokban, a balti államok közül pedig Litvániában és Észtországban. A szántóföldön termelt biokultúrák túlnyomó többsége gabona vagy zöldtakarmány, de Bulgáriában, Romániában és Horvátországban az ipari, Bulgáriában és Litvániában a fehérjenövények, Hollandiában pedig az egyre nagyobb keresletű zöldségfélék területi részesedése is jelentős volt.

A biogazdálkodás keretében tartott főbb haszonállatok aránya alacsony az unióban, 2018-ban a szarvasmarhák 5,5, a sertések 0,9 százalékát érintette. Az ökológiai szemléletben gondozott szarvasmarhák előfordulása Görögországban (25 százalék), a sertéseké Dániában (3,9 százalék), a juhoké Lettországban (37 százalék), a kecskéké Ausztriában (56 százalék) volt a legmagasabb. Az organikus módon gondozott szarvasmarhák részesedése a visegrádi országok közül Csehországban (19 százalék), a juhoké Szlovákiában (24 százalék) emelkedett ki, a sertéseké viszont mindenütt elenyésző (legfeljebb 0,2 százalék) maradt.

Hazánkban 2015 és 2019 között több mint kétszer annyian kapcsolódtak be az organikus szemléletű mezőgazdasági termelésbe, mint a korábbi években együttvéve. 2019-ben a 2015. évinél 2,6-szor több, összesen 5136 termelő foglalkozott biogazdálkodással. Annak ellenére, hogy az organikus szemléletű gazdálkodás népszerűsége nő, a termelők egy szűk csoportját érinti. A 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás alapján mezőgazdasági termelést folytató 431 ezer gazdaság mindössze 0,8 százaléka tért át biogazdálkodásra.

A 2014-től megnövelt támogatási keret hatására 2015 és 2019 között 2,3-szeresére (173 ezer hektárral) nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága. Ezáltal az évtized végén az összes mezőgazdasági terület 5,7 százalékán, 303 ezer hektáron folyt biogazdálkodás.

zöld, szív, egészséges

Oldalunkon további hasznos cikkek találhatók kkv-knak.

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva