Az uniós támogatásból megvalósult projektek értéke a nemzetgazdasági beruházásokhoz viszonyítva egyre kisebb arányt jelent – írják a KSH szakértői.
Az uniós források jelentősége
A beruházások volumenét a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság és az azt követő elhúzódó recesszió csökkenő pályára állította, ez az időszak 2012-ig tartott. A 2013-ban meginduló, a magyar gazdaság méretéhez képest jelentős nagyságrendű európai uniós forrású fejlesztések, valamint a gazdaságpolitikai környezet változása együttesen a hazai fejlesztések növekedését okozták – olvasható a statisztikai hivatal „Helyzetkép a beruházásokról, 2019” című elemzésében.
Az EU-s forrásfelhasználás nagyságrendjét mutatja, hogy bár a 2013-tól induló beruházás-növekedés szinte folyamatos volt, a projektek nagyszámú kifutása és elhúzódása ebben a konjunkturális helyzetben is csökkenésbe tudta fordítani az összes nemzetgazdasági beruházás változását 2016-ban.
A 2017-től mért jelentős beruházási aktivitás viszont már csak kisebb részben volt köszönhető a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklus új projektjeinek, hiszen emellett a vállalkozások a gazdasági konjunktúra hatására kapacitásbővítésbe kezdtek, valamint a lakásberuházások és az egyéb ingatlanfejlesztések is lényegesen emelkedtek. A vállalati beruházások felfutása döntően a globális termelési láncok részét képező vállalatok magyarországi pozícióinak további kiépítésével magyarázható.
2019: még mindig meghatározóak az uniós források
2019-ben a beruházási folyamatok alakulásában a korábbi évekhez hasonlóan ismét meghatározóak voltak az uniós források, bár szerepük évek óta mérséklődik a magánszektor beruházásainak felfutása következtében. Ezzel párhuzamosan erősödött az egyéb források (pl. anyavállalati hitelek, hitelintézetektől származó fejlesztési kölcsönök, új lakás építését szolgáló lakossági ingatlanhitelek) szerepe a beruházások finanszírozásában.
A tárgyieszköz-beszerzésben is érintett, az EU által finanszírozott projektekkel kapcsolatos kifizetések 2017-ben több mint 2000 milliárd, 2018-ban közel 1500 milliárd, 2019-ben pedig megközelítőleg 1000 milliárd forintot tettek ki. 2019-ben a beruházások mintegy 9,4 százalékát – 2017-ben még 29, 2018-ban pedig 17 százalékát – finanszírozták az uniós támogatásokból. Az uniós támogatásból megvalósult projektek értéke a nemzetgazdasági beruházásokhoz viszonyítva egyre kisebb arányt jelent.
A tárgyi eszközzel kapcsolatos teljes kifizetésből 2019-ben 314 milliárd forintot az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programon keresztül, 228 milliárd forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében fizettek ki. Ennek kedvezményezettjei – a tárgyieszköz-projektek esetében – 2019-ben is túlnyomórészt a költségvetési szervek és állami nagyvállalatok voltak, de jelentősebb hányadot képviselt a kkv-szektor is.
Bruttó állóeszköz-felhalmozás: uniós összevetésben is kiemelkedő a 2019-es magyar adat
2019-ben az Európai Unió egészében a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 5,0 százalékkal nőtt a 2018. évihez viszonyítva, és csak négy tagállamban – köztük Magyarországon – bővült 10 százaléknál nagyobb mértékben.
2019-ben a bruttó állóeszköz-felhalmozás részesedése a GDP-ből Magyarországon 28,6 százalék volt, amely a legmagasabb arány az unió egészét tekintve. Csehországban 25,4, Szlovákiában 21,4, Lengyelországban 18,6 százalék volt a mutató értéke.
