Március 1-től 31-ig igényelhető állami támogatás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez.
Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet, a fertőzött szőlőtőkék pedig végül kipusztulnak. A károsítóval fertőzött szőlőnövényeket gyógyítani nem lehet, a védekezés csak a megelőzésre szűkül, ezért különösen fontos a szőlőültetvényekben a járványos elterjedésben szerepet játszó amerikai szőlőkabóca elleni növényvédőszeres védekezés.
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez az Agrárminisztérium 2021-ben is támogatást nyújt a termelőknek. A 240 millió forint éves keretösszegű támogatás március 1. és március 31. között kérelmezhető; a támogatás mértéke a növényvédőszer vételárának 75 százaléka, de hektáronként legfeljebb 12 000 forint és szőlőtermelőnként legfeljebb 240 000 forint.
A támogatás két elemből áll: a növény-egészségügyi megelőzés támogatása, valamint – zárlattal elrendelt terület esetén – a növény-egészségügyi felszámolás támogatása.
A növény-egészségügyi megelőzés támogatása iránti kérelmet a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani, az idei évtől már elektronikus úton. A növényvédőszer csak ezen igénylést követően vásárolható meg, és a május 1. és július 31. közötti védekezési időszakban juttatható ki. Ezt követően kell a kifizetési kérelmet benyújtani a Kincstárhoz, szintén elektronikus úton, legkésőbb augusztus 15-ig.
Az amerikai szőlőkabóca
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat. Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1–L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4–5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.