Bár már tömegesen jelen van Magyarországon a mesterséges intelligencia, a rendszeres és tudatos használat még korántsem általános – derül ki az első AI Index Magyarország kutatásból, amely a Joint Venture Szövetség (JVSZ), a Code Intelligence és a Peak együttműködésében valósult meg.
Az index célja, hogy adatvezérelt képet adjon arról, hol tart Magyarország az AI alkalmazásában, milyen területeken jelenik meg a technológia, és melyek a legfontosabb fejlődési lehetőségek – olvasható a JVSZ közleményében.
Az első felmérés szerint a magyar lakosság több mint fele (50,4 százalék) az elmúlt hónapban legalább egyszer használt valamilyen mesterséges intelligenciára épülő eszközt, ugyanakkor a rendszeres felhasználók aránya még jóval alacsonyabb, csak minden negyedik felnőtt (25,9 százalék) tartozik ebbe a csoportba.
Az AI használat csökken az életkor növekedésével, illetve a fővárostól távolodva: míg a Pest megyében és a nyugati régiókban élők élen járnak ebben (60,2 százalék és 57,7 százalék), addig a déli és északi országrészek lemaradnak (31,6 százalék és 40,9 százalék). A férfiak nagyobb nyitottságot mutatnak, mint a nők: 58,4 százalékuk tartozik a rendszeres és alkalmi használók közé, míg a nőknél ez az arány 43,2 százalék.
Az AI-t ma leginkább információkeresésre (82,2 százalék az aktív használók körében), tanulásra (35,5 százalék), szövegírásra (26,4 százalék) és egyszerűbb vállalati feladatok támogatására használják, az összetettebb vállalati alkalmazások kevésbé elterjedtek. Utóbbiban az is szerepet játszik, hogy a válaszadók mindössze 3,9 százaléka esetében fizet a munkáltató vagy az oktatási intézmény az AI eszközért.
A munkahelyi AI-használat még gyerekcipőben jár. A válaszadók kétharmada olyan cégben dolgozik, ahol egyáltalán nem létezik AI-szabályozás. Tízből csak egy ember mondta azt, hogy a munkaadója kifejezetten engedélyezi vagy ajánlja a mesterséges intelligencia használatát. A dolgozók szerint az AI jelenleg inkább támogatja, mint teljesen kiváltja a munkafolyamatokat: a megkérdezettek közel fele szerint (47,5 százalék) a saját munkaköre egyáltalán nem váltható ki automatizációval.
„Az Európai Unióban az AI-t használó vállalkozások aránya Magyarországon a legalacsonyabb, miközben a lakosság kifejezetten aktívnak számít ezen a téren és technológiai akadályai sincsenek az AI terjedésének” – emelte ki dr. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke. Szerinte a valódi kihívást az jelenti, hogy az egyéni kísérletezésből hogyan lesz szervezeti tudás, és miként képesek a vállalkozások valódi üzleti előnnyé alakítani a mesterséges intelligenciát.
A vállalati kultúra és a tudatos bevezetés hiányosságait tartja a legnagyobb akadálynak Dobos Balázs, a Code Intelligence szakmai vezetője: „Miközben globálisan az AI már nem a jövő technológiája, hanem a jelen egyik legfontosabb versenyképességi tényezője, Magyarországon csak korlátozott mértékben épült be strukturált módon a napi vállalati rutinba és a munkafolyamatokba.”
