Bár 2019-hez képest háromszorosára nőtt, továbbra is az unió sereghajtói között van a rendszeresen otthonról dolgozók magyarországi aránya.
Miután 10 éven keresztül 5 százalék környékén mozgott, 2020-ban 12,3 százalékra emelkedett azoknak az aránya az Európai Unióban, akik rendszeresen dolgoznak otthonról.
Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor szűkült a különbség az önálló vállalkozók és az alkalmazottak között. 2019-ben a megkérdezett alkalmazottak mindössze 3,2 százaléka vallotta magáról azt, hogy rendszeresen dolgozik otthonról, 2020-ra ez az arány 10,8 százalékra emelkedett. Kisebb mértékben, de a rendszeresen otthonról dolgozó önálló vállalkozók aránya is emelkedett a pandémia első évében: a 2019-es 19,4 százalékról 22,0 százalékra. (Az Eurostat módszertana szerint az tekinthető „rendszeresen otthonról dolgozónak”, aki abban a négy hétben, amelyet a kutatás vizsgált, a munkanapok legalább felében otthon dolgozott.)
Az otthoni munkavégzés inkább jellemző a nőkre, mint a férfiakra, és inkább az idősebbekre, mint a fiatalabbakra. 2020-ban a nők 13,2 százaléka, míg a férfiak 11,5 százaléka dolgozott rendszeresen otthonról. A 15–24 évesek körében ez az arány 6,3 százalék volt, a 25–49-es korosztályban 12,4, az 50–64 évesek között pedig 12,4 százalék.
Ahogy 2019-ben, 2020-ban is Finnországban dolgoztak a legtöbben otthonról, de arányuk 14,1 százalékról 25,1 százalékra emelkedett. Luxemburgban a „négy fal közé szorulók” rátája 23,1 százalék volt (2019-ben 11,6 százalék). Magyarország, ahogy 2019-ben, 2020-ban is a sereghajtók között foglalt helyet: tavaly hazánkban az alkalmazottak 3,6 százaléka dolgozott rendszeresen otthonról (ez pont háromszorosa az egy évvel korábbi 1,2 százaléknak). Ennél kisebb csupán Bulgáriában, Romániában és Horvátországban volt az otthonról dolgozók aránya.
