A járvány hatása a magyarországi vállalkozásokra

üres üzlet, járvány, üres utca

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálta meg a hazai vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezők, a kapacitáskihasználtság, a bérek, valamint a belföldi- és exportárak változása szempontjából.

Visszahúzó erők

A koronavírus-járványt megelőzően egyértelműen a munkaerő- és szakemberhiány volt a leggyakoribb cégek tevékenységét akadályozó tényező, ezt követően azonban elveszítette a vezető helyét: 2020 áprilisában, amikor első alkalommal vezették be a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedéseket, azok számos területen éppen munkaidő-csökkentést vagy elbocsátásokat eredményeztek. Ezzel szoros összefüggésben a járvány első hulláma idején, 2020 áprilisában a kereslethiány már megközelítette a munkaerőhiány okozta probléma gyakoriságát (36 százalék), 2020 októberére pedig meg is előzte azt (49 százalék). 2021 áprilisában ugyan enyhült a kereslethiány (37 százalék), de még így is élen maradt az akadályozó tényezők „versenyében”, különösen az 1–9 fős kisvállalkozások körében (48 százalék).

Figyelemreméltó, hogy 2021 áprilisában az ellátási láncok megszakadása a vállalkozások 16 százalékát érintette, ami 9 százalékponttal haladja meg a 2020. októberi szintet, ezzel pedig a harmadik leggyakoribb akadályozó tényezővé vált – elsősorban a kereskedelemben (28 százalék) és a feldolgozóiparban (25 százalék) okoz ez problémát. Hasonlóan nagymértékű, 8 százalékpontos növekedést mutatott a nyersanyagok és energia árait megjelölő válaszadók aránya (13 százalék), és mindezekkel alighanem összefüggésbe hozható az anyaghiány korábbiaknál magasabb gyakorisága is (11 százalék). [Az ellátási láncok megszakadását és a COVID-19 adósság törlesztését 2020 októberében, az otthoni munkavégzést pedig 2021 áprilisában vette fel a GVI az akadályozó tényezők közé.]

Kapacitáskihasználtság

A vállalkozók retrospektív visszaemlékezése alapján 2020 első negyedévében, a koronavírus-járványt megelőzően az átlagos kapacitáskihasználtság 77 százalék volt, mely tavasszal 66 százalékra esett vissza. Ezután, a korlátozások lazításának és a gazdasági „visszapattanás” idején az átlagos kapacitáskihasználtság 72 százalékra, év végére pedig – dacára a második hullámnak – 73 százalékra nőtt. 2021 első negyedévére, valamint április 1-jére vonatkozóan is 70 százalékos átlagos kapacitáskihasználtságról számoltak be a cégek – ez ugyan 4 százalékponttal meghaladja a tavaly tavaszi szintet, de még 7 százalékponttal elmarad a járvány előtt tapasztaltaktól.

Ha a 2021. áprilisi kapacitáskihasználtságot vizsgáljuk, élesen különválnak a vállalkozások létszámkategóriák és ágazatok alapján. Az 1–9 fős kisvállalkozások esetében az eleve alacsony bázis ellenére is jelentős csökkenés következett be 2020 második negyedévében, és bár a harmadik negyedévi „visszapattanás” ebben a létszámkategóriában is jelentősen érzékeltette a hatását, a negyedik negyedév és 2021 első negyedéve újabb jelentős visszaesést eredményezett. Ezzel szemben a 250 fő feletti nagyvállalatok 2020 második félévében folyamatosan növelni tudták a kapacitáskihasználtságukat, igaz, 2021-ben kismértékű csökkenést ők is elszenvedtek.

A 10 százalék alatti kapacitáskihasználtsággal rendelkező cégek aránya – amelyek gyakorlatilag felfüggesztették a működésüket – folyamatosan emelkedett az elmúlt másfél évben: míg a járványt megelőzően arányuk 4 százalék volt, addig 2020 végére 6 százalék, 2021 áprilisára pedig már 9 százalék lett. Létszámkategóriánként és ágazatonként vizsgálva egyértelműen látható, hogy az 1-9 fős kisvállalkozások (24 százalék) és az egyéb szolgáltatás területén működő cégek (19 százalék) körében a leggyakoribb a 10 százalékot nem meghaladó kapacitáskihasználtság.

A becsült átlagos kapacitás-kihasználtsági adatok alapján 2021. április folyamán – tehát a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt bevezetett újabb korlátozó intézkedések idején – a vállalkozások közel egyharmada rosszabb helyzetben volt, mint a tavaly tavaszi első hullám idején, több mint a felük (57 százalék) azonban elérte vagy meghaladta már a válság előtti szintet is – ez azt mutatja, hogy erősen polarizálódtak a vállalkozások járvány-érintettség szerint.

Bérek, árak

2021-ben a cégek közel hasonló arányban tervezik emelni a bruttó béreket (68 százalék), mint 2020-ban tették (71 százalék), a béremelés várható mértéke azonban csökkent: a vállalatok 35 százaléka az infláció mértékével közel azonos, 1–5 százalékos béremelkedést tart valószínűnek 33 százalékuknál lehet 5 százalékot meghaladó bérfejlesztés. 2020-ban a vállalkozások 6 százalékánál csökkentek a bérek, ez az arány 2021-ben – az áprilisi várakozások alapján – várhatóan csak 2 százalék lesz.

2021 áprilisában a válaszadók 4 százaléka vélekedett úgy, hogy csökkenni fognak a belföldi értékesítési árak a következő félévben – arányuk egy évvel korábban még a 2008-as gazdasági világválság kitörését követő szintet idéző 12 százalék volt. A válaszadók 60 százaléka gondolta úgy, hogy nőni fognak az árak, 5 százalékponttal többen, mint 2020. októberben.

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva