Minden grafikon válaszol egy kérdésre, de korántsem mindegy, hogy szól ez a kérdés.
A Nemzetközi Statisztikai Társaság szponzorálásával 2020. július 21-én új blog indult „Statisztikusok reagálnak a hírekre” címmel. A bejegyzések célja, hogy a statisztikusok megoszthassák egymással és másokkal egyedi gondolataikat.
Ashley Steel Graph vs. Statistician című bejegyzésében egy manapság sokat emlegetett tévképzetet oszlat el. A Washington University statisztika tanszékének munkatársa egy grafikont mutat be, amely az Egyesült Államokban bekövetkezett összes haláleset, valamint a koronavírus-járvány okozta halálesetek számát ábrázolja korosztályonként. Látható, hogy az arány (piros vonal) még a legveszélyeztetettebb, idősebb korosztályok esetében sem éri el a 10 százalékot, míg a fiatalok körében ennél jóval alacsonyabb. Következik-e ebből, hogy „kicsi az esélyünk arra, hogy belehalunk a koronavírus-fertőzésbe”?
Bár megnyugtató lenne, sajnos nem ez a helyzet. Minden grafikon válaszol egy (vagy több) kérdésre, de korántsem mindegy, hogy szól ez a kérdés – hangsúlyozza Steel. A szóban forgó grafikon valójában erre a kérdésre válaszol: „ha meghaltunk, mi az esélye annak, hogy COVID-19 fertőzés miatt haltunk meg?” Ez korántsem ugyanaz a kérdés, amely – mint élőket – valamivel jobban érdekel bennünket: „mi az esélye annak, hogy elkapjuk a koronavírust és bele is halunk a fertőzésbe?”
A szerző két példával is megvilágítja a különbséget. Ha a daganatos betegségeket gyógyítani tudnánk, akkor az összes haláleset száma jóval kisebb lenne, a COVID-19-hez köthető haláleseteké viszont nem változna – de hiába lenne az előbbi és az utóbbi aránya jóval nagyobb, ez feltehetően nem befolyásolná a kérdéses kockázat nagyságát. Egy másik példa: a 65 évnél idősebbek körében elenyésző a halálokok között a magasfeszültségű vezetékkel való érintkezés aránya. Ha viszont valaki – legyen idősebb vagy fiatalabb – hozzáér egy magas feszültségű vezetékhez, akkor kifejezetten nagy lesz a valószínűsége annak, hogy az érintés halálosnak bizonyul.
De lehet-e egyáltalán válaszolni az eredeti kérdésre? Nehéz, talán lehetetlen – szól a válasz. Ez ugyanis nagyban függ az adott személy viselkedésétől, a betegségeitől, a környezetétől és más adatoktól, így legfeljebb szűk csoportok szerint elemezhető.
Néhány általános következtetés azért a statisztikai adatokból is levonható, ha más kockázatokkal vetjük össze a COVID-19-adatsorokat. Az Egyesült Államokban például 2018-ban 100 000 emberre 11,2 autóbaleset miatt bekövetkező haláleset jutott, míg 2019 első félévében a COVID-19 miatt 48,1 haláleset jutott ugyanennyi emberre.