A Kohéziós Alap révén 30 év alatt közel 179 milliárd eurót fordított az Európai Unió a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére.
A Maastrichti Szerződés az egységes piac kiegészítéseként hozta létre a Kohéziós Alapot, amelynek feladata a közlekedési infrastruktúrába, valamint az éghajlat- és környezetvédelembe történő beruházások támogatása volt. Az elsődleges célok között a vízellátás és a hulladékkezelés, az energiahatékonyság, a megújuló energia, valamint a közúti és vasúti infrastruktúra javítása szerepel.
Kezdetben (1994–99 között) Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország részesült a Kohéziós Alapból, majd 2004-től kezdve Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is. 2007 után Bulgáriával és Romániával bővült a kedvezményezett tagállamok köre, Horvátország pedig 2013 óta veheti igénybe az Alapot– emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.
A Kohéziós Alap költségvetése a 2004-es bővítés óta jelentősen bővült: az 1994–1999 közötti időszakban 18 milliárd euró, majd 2000–2006 között 30,6 milliárd euró, 2007–2013 között 68,5 milliárd euró, 2014–20 között pedig 61,4 milliárd euró állt rendelkezésre.
A Kohéziós Alapból jelenleg 15 olyan tagállam részesül, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem érte el az uniós átlag 90 százalékát: Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
Lássunk néhányat az Alapból finanszírozott európai beruházások közül!
- 1998-ban az Alap támogatta a lisszaboni Vasco da Gama híd megépítését Portugáliában, amely a maga 12,3 kilométerével a leghosszabb híd az EU-ban.
- A Kohéziós Alap finanszírozta Délkelet-Európa leghosszabb vasúti alagútját is, amely a bulgáriai Elin Pelin-Vakarel–Kosztenyec között épült.
- Spanyolországban a Kohéziós Alap az ország modern gyorsvasúthálózatának kiépítését segítette.
- Az alapnak köszönhetően a lengyelországi Varsó–Gdynia vasútvonal javította a személyszállítást a balti–adriai folyosón, és mára korszerű vasúti járművek közlekednek Lengyelország főbb városai között.
- Az Alap a fenntartható városi tömegközlekedés fejlesztésébe is beruházott, amelyre példa a varsói, a budapesti, a bukaresti, a szófiai és a prágai metró. A Pozsony híres hídján futó Petrzalka villamosvonal szintén a Kohéziós Alap segítségével épült meg.
- Az Alap segítséget nyújtott az EU-hoz a 2000-es években csatlakozott országokban a jobb összeköttetést biztosító repülőterek építéséhez. A példák közé tartozik Tallinn, Varsó, Wroclaw és Rzeszow repülőtere.
- A tiszta energia területén a Kohéziós Alap támogatta Litvániában a megújuló energiát felhasználó technológiák telepítését, amelyek közel 20 000 háztartás számára termelnek áramot.
- Az Alapból finanszírozott erdőtűzvédelmi projektek révén 8,3 millió ember, az árvízvédelmi rendszereket célzó beruházások révén pedig 11,4 millió ember biztonsága javult. Erre példa Magyarországon a Felső-Tisza területén a Tisza áradásaival szembeni védelmet szolgáló árvízvédelmi rendszer és tározó megépítése.
