Az elmúlt hetekben több fertőzésről is beszámoltak a Nébih laboratóriumai: egy Veszprém megyei húsmarhaállományban gümőkór, egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél pedig a paradicsom barnatermés-ráncosodás vírus jelenlétét igazolták.
A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Mindkét esetben növény-egészségügyi zárlat alá kellett helyezni a teljes termesztő berendezést.
A rendkívül könnyen terjedő, veszélyes növénykárosító ellen nincs hatékony növényvédelmi technológia, pedig az általa okozott elváltozások eladhatatlanná teszik a termést. Az Európai Bizottság ezért szükséghelyzeti határozatot, majd egy szigorúbb rendeletet is kiadott a vírus behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében.
Mit tehet a termelő? A károsító hazai előfordulása miatt még inkább indokolt, hogy csak megbízható forrásból szerezzenek be szaporítóanyagot és még szigorúbban tartsák be a termesztés és forgalmazás során az általános higiéniai szabályokat, valamint végezzék el a használt eszközök, göngyölegek alapos és rendszeres fertőtlenítését. A Nébih javasolja továbbá az önellenőrzést, mert a megbízható forrásból származó ültetési anyagoknál is előfordulhat a vírus. A külföldi előállítású vetőmagok felhasználása esetén nagyobb biztonságot adhat a vetés előtti célzott laboratóriumi vizsgálat.
A ToBRFV tüneteinek első észlelését követően a gyanút be kell jelenteni a területileg illetékes megyei kormányhivatalnak.
Szintén május végén egy Veszprém megyei állattartó telepen gümőkór fertőzöttséget igazoltak május végén a helyi hatóság és a Nébih szakemberei. A fertőzésre a vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszer vizsgálatai alapján derült fény, melyek azt is szavatolják, hogy fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhet. A fertőzés forrását vizsgáló járványügyi nyomozás folyamatban van.
Mivel a telepről az elmúlt két évben Olaszországba, Törökországba és Izraelbe is szállítottak marhát, ezért az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően –hivatalosan értesítette az érintett államokat a fertőzésről.
A Nébih laboratóriuma 2020-ban 968 házi, vadon élő és fogságban tartott emlősállatból származó mintát vizsgált a gümőkór kórokozójának kimutatása céljából. Ennek során 2–2 Baranya és Somogy megyei szarvasmarhatelepnél igazolták a fertőzöttségét. Ettől függetlenül Magyarország 2020-ban továbbra is megőrizte a „gümőkórtól hivatalosan mentes” minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.
