Ráugrottak a cégek a Széchenyi Kártya Program hiteleire

Ráugrottak a cégek a Széchenyi Kártya Program hiteleire 1
Már összesen 210 milliárd forintnyi hitelt igényeltek az elmúlt 8 hét során a magyarországi mikro- kis- és középvállalkozások a kibővített Széchenyi Kártya Program konstrukcióiból és ebből 34 milliárd forintra már meg is kötötték a bankok a hitelszerződéseket – jelezte a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egy mai sajtóreggelin. Krisán László elmondása szerint a program eddigi tapasztalataival ellentétben most arányaiban a legtöbb (16%) hiteligény Budapestről érkezett, és nagyon erős volt még az érdeklődés Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékből is. A beszélgetésen szóba kerültek az idei évi gazdasági kilátások is, amelyek kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZ igazgatósági elnöke tejesen kizártnak nevezte, hogy idén legyen még gazdasági növekedés, de a nagyfokú gazdasági bizonytalanságok miatt konkrét előrejelzést nem adott az idei évi GDP-teljesítményre. Azt azonban megjegyezte: vannak félelmei, hogy “be fog indulni egy csődhullám”, és az már most látszik bizonyos adatokból, hogy a céges körbetartozások és a lánctartozások már beindultak a válság hatására.

Sok budapesti cég is ráugrott a vonzó lehetőségekre

Krisán a beszélgetés során kiemelte, hogy a koronavírus-válság miatt két hónapja jelentősen átalakított Széchenyi Kártya Programban a hiteligénylést benyújtó cégek összesen 42 ezer embert foglalkoztatnak és a Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel konstrukcióban immár 3450 ember állásának megtartására vettek fel a cégek forrást. Rámutatott, hogy ez azért rendkívül vonzó konstrukció, mert a tavaly év végi teljes foglalkoztatotti állományra igényelhetnek a cégek akár 2 évre előre fix 0,1 %-os kamattal munkabérre hitelt. Ez azoknak a cégeknek is érdekes lehet, amelyek eddig a válság első fázisában a Kurzarbeit programban vettek részt, és amelyek kerete idén nyáron lejár.

A program elemeiről és azok feltételeiről bővebb részletek:

A Széchenyi Kártya Program öt új, illetve módosított konstrukciója kapcsán közel 7600 cég felől fogadtak már be hitelkérelmet összesen 211 milliárd forint volumenben, a legtöbb ebből a Széchenyi Likviditási Hitel konstrukciónál jelentkezett (88 milliárd forint), a második legtöbb pedig az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusznál (76 milliárd forint). A KAVOSZ vezérigazgatója rámutatott, hogy a válsághelyzetben még inkább felértékelődött a likviditási, folyószámla típusú konstrukciók rugalmassága, ezt jelzi az is, hogy a Széchenyi Kártya Folyószámla Hitel Plusz iránt 22 milliárd forint feletti hiteligényt nyújtottak be.

Örvendetesnek nevezte azt is, hogy ezzel párhuzamosan sok cégvezető lehetőséget lát a mostani nehézségekben és az elmaradt, régebben tervezett beruházásokat most lépi meg, vagy a generációváltást, (meggyengülő) konkurencia felvásárlását hajtja végre, esetleg korábban felvett hiteleit váltja ki a Széchenyi Beruházási Hitel Pluszból. Ezek mind szerepet játszanak abban, hogy a hitel iránt már 17 milliárd forint feletti igényt nyújtottak be.

A hitelek igénylése kapcsán Krisán jelezte, hogy országszerte több mint 200 irodában várják a cégek jelentkezését (nem a bankok fiókjaiba kell tehát menni), a finanszírozási igényeik bemutatását. Az irodai hálózat segítséget nyújt a hitelkérelem csomag összeállításában, majd a szabad bankválasztás keretében az ügyfél dönti el, hogy mely bankba továbbítsák kérelmét.

Az elmúlt 8 hétben befogadott több mint 7500 hitelkérelem közül a legtöbb meglepő módon Budapestről érkezett (16%), ami abból a szempontból érthető, hogy a cégek 45%-a fővárosba van bejegyezve, és most a jelek szerint itt van többek között nagy szükség a gyors segítségre. Sok hiteligény érkezett még Bács-Kiskun (9%), Hajdú-Bihar (8%), Szabolcs-Szatmár (7%) és Csongrád-Csanád (6%) megyékből. Arra is rámutatott a vezérigazgató, hogy míg a válság előtt az átlagos hitelérték 13-14 millió forint volt ügyletenként, ez most 28 millió forintra, azaz duplájára ugrott és mindegyik hiteltípusnál lényeges emelkedést látnak.

A gazdasági szektorokat tekintve a legtöbb hiteligény a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágazatokból érkezett, második helyen a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatok vannak, harmadik helyen az építőipar, a negyedik helyen pedig a feldolgozóipar.

Krisán jelezte, hogy a mintegy két hónapja indult “új” Széchenyi Kártya Programban a folyamatos vállalkozói visszajelzések alapján immár kétszer hajtottak végre módosítást, finomhangolást a Programot felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium gyors jóváhagyása mellett. Azt is kiemelte, hogy a Program indulása előtt meglepően rugalmas és gyors jóváhagyást tapasztaltak az Európai Bizottság részéről is: bevezették a 800 ezer eurós átmeneti támogatást és a finanszírozási programok mögötti garanciavállalási arányt 80%-ról 90%-ra emelték. Krisán az utóbbit hosszú ideig, a válság után is meghagyná, mert ez támogatja a kkv-szektort és az egyébként óvatosabbá váló bankszektort is a hitelezés folytatásában.

Nagy a bizonytalanság a gazdasági folyamatokban

A napi 4-5 milliárd forintnyi hiteligénylés mellett látnak-e a cégek körében kivárást (pl. második vírushullám miatt), azaz lehetne-e ez az összeg nagyobb is, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és a KAVOSZ igazgatósági elnöke úgy reagált, hogy nagyon eltérőek a tapasztalatok az egyes szektorokban, mert míg például az építőipar pörög, addig a turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó cégeknél nagy az óvatosság és részben attól függően nyit ki egy étterem, hogy a tulajdonosa mennyire bízik a jövőben.

Rámutatott:

Az látszik, hogy a környezetünkben erősödik a válság, és azt látni kell, hogy keresletorientált a piac, így ha nincs kereslet, hiába vannak jobbnál jobb programok, ez nem tud sokat segíteni.

Hozzátette: mivel a GDP 60%-a exportból van, így a kinti folyamatokra nincs ráhatása a kormányzati élénkítő programoknak sem, de a belföldi keresletet igenis megmozdíthatja.

Tolnay Tibor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke azt jegyezte meg, hogy amíg nincs vakcina a koronavírus ellen, addig mind magánszemélyként, mind vállalkozóként fennmaradnak a hatalmas kételyek, ami kihat a gazdasági kilátásokra is, óriási tehát összességében a bizonytalanság. Parragh László részben emiatt hozzátette: vannak félelmeink, hogy be fog indulni egy csődhullám, és vannak már adatok arról, hogy a körbetartozás és a lánctartozások beindultak. Megjegyezte: a kamara korábbi felmérése azt a meglepő eredményt hozta, hogy a kisebb cégek bírják tovább likviditásilag, mert azoknál jellemzően összemosódik a céges és a magánvagyon (tagi kölcsönként betehető, így tovább finanszírozható a cég), míg a nagyobb cégeknél a tulajdonosi tőkedöntésnek vannak szigorúbb korlátai.

Hogy összességében az idei évre milyen GDP-teljesítményt vár, Parragh azt mondta: „nem lehet megjósolni”, de a korábban az év egészére akár elképzelhetőnek tartott kétszámjegyű recesszió a második negyedévre lényegében már bejött. Ezzel arra az ábrára utalt, amit a minap osztott meg Varga Mihály pénzügyminiszter és ami arra utalt, hogy 9,9%-os lehetett a visszaesés a második negyedévben éves alapon.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e még gazdasági növekedés idén (mint ahogy azt június közepén vázolta az MNB az inflációs jelentésében), Parragh úgy reagált:

“A növekedést teljesen kizártnak tartom.”

Szerinte az biztató, hogy a cégek kétharmada nem élt a hiteltörlesztési moratórium lehetőségével, de közben az a nagy gond, hogy egyszerűen nem lehet látni a cégek valós likviditási-finanszírozási helyzetét.Ennek csak részben oka az, hogy a legutóbbi mérlegek még a 2018 végi állapotot tükrözik, az idei beszámolókat pedig szeptember végéig kell feltölteni a tavalyi év végéről, (így a KAVOSZ-on keresztüli finanszírozás kapcsán a bankok jellemzően bekérnek egy 2019-es beszámolót, illetve főkönyvi kivonatot, hogy látni lehessen az esetleges nehézségeket).

Hozzátette: venni kellene egy nagy levegőt és meglépni azt, hogy a közhiteles adatbázisokat (pl. NAV-os céges nyilvántartások) nyilvánossá teszik a válságra hivatkozva. Ez a tisztességes cégeknek nagy segítség lenne az üzleti partnerkockázat csökkentésében is, és így a válsághelyzetet könnyebben is átvészelhetnék.

Portfolio/KAVOSZ

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva