Precíziós gazdálkodás az állattenyésztésben

állatok, precíziós gazdálkodás

A jövőbemutató állattenyésztés elképzelhetetlen precíziós gazdálkodás nélkül; a módszertan lényege a termelési eredmények növelése, illetve az erőforrások tudatosabb, célzott felhasználásának elősegítése. A precíziós gazdálkodás egyaránt meg kell jelenjen a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is.

A precíziós gazdálkodás abból az alapelvből táplálkozik, miszerint egy élő szervezet – legyen szó növényről vagy állatról – abban az esetben képes a legjobb minőségben és legnagyobb mennyiségben termelni, ha az élettani igényei a lehető legjobban ki vannak elégítve.

Főként az állattenyésztésben jelennek meg problémák ezzel kapcsolatban, ahol a profitot tévesen olcsóbb takarmányokkal és rosszabb tartási körülményekkel kívánják növelni. A problémákat súlyosbítja a mezőgazdaságra jellemző dotációs rendszer, ami a veszteséges termelők által fenntartott rossz módszereket is támogatja. Ugyanakkor kimondható, hogy az állatjólét javítása ma már általános elvárás, amihez sokféle eszköz áll a gazdálkodók rendelkezésére.

Adódik a kérdés, hogyan valósul meg a precíziós gazdálkodás a gyakorlatban? Az alapját az egyedre vonatkozó pontos és naprakész adatok szolgáltatják. Míg a hagyományos állattenyésztés jellemzően állomány- vagy csoportadatokkal dolgozik, a precíziós gazdálkodásban egyedi adatgyűjtés történik; ez érinti a fizikai aktivitást, a hőstressz miatti lihegést, a kérődzést, ivarzást, egyéb egészséggel kapcsolatos jellemzőket… Mindezek figyelése egyedenként emberi erővel elképzelhetetlen lenne. Az állatokra szerelhető precíziós eszközök azonban mindezek a mérésére és monitorozására alkalmasak, akár óránkénti bontásban is. Az eszközök vezeték nélküli kapcsolaton keresztül továbbítják az adatokat egy feldolgozó állomás felé. Természetesen van lehetőség az adatok mobiltelefonokra vagy egyéb okoseszközökre történő továbbítására is.

Mindezek az adatok ki is egészíthetők tejelő állatoknál példáula tejtermeléssel kapcsolatos információkkal – akár tőgynegyedenként –, így jelentős mértékben javíthatóvá válik az állatok termelékenysége, illetve a termelt tej minősége. Nem mellesleg visszajelzést kaphatunk a bevezetett változások eredményességéről, legyen szó takarmányváltozásról vagy a karámok megváltoztatásáról.

Copyright @ KAVOSZ Minden jog fenntartva