A koronavírus-járvány miatt sokan kényszerültek „home office-ba”, ráadásul nem kevesen vannak, akiknek ez az első alkalom, hogy otthonról kell dolgozniuk. De mennyire volt gyakori ez a típusú munkavégzés a járványt megelőző évben?
Az Eurostat 2019-es adatai szerint az Európai Unióban a 15 és 64 év közötti munkavállalók 5,4 százaléka dolgozott rendszeresen otthonról. Ez a ráta az előző tíz évben is nagyjából 5 százalék volt. Azoknak az aránya ugyanakkor, akik – saját bevallásuk szerint – alkalmanként otthonról végzik munkájukat, a 2009-es 6,0 százalékról 2019-re 9,0 százalékra emelkedett.
A szóban forgó 10 éves időszakban az önálló vállalkozók körében mindig magasabb volt a rendszeresen otthonról dolgozók aránya, mint az alkalmazottaknál. Az önálló vállalkozók („önfoglalkoztatottak”) közül egyre többen választják a „home office-t”: 2009-ben 16,2 százalékuk, 2019-ben 19,4 százalékuk számolt be arról, hogy javarészt otthonról dolgozik. 2019-ben az alkalmazottak 3,2 százaléka állította ugyanezt, valamivel ők is többen vannak, mint 10 évvel korábban (2,7 százalék).
A „home office” – ha csak hajszállal, de – inkább női elfoglaltság
2019-ben a „rendszeresen otthonról dolgozók” között a nők kicsit nagyobb arányban képviseltették magukat, mint a férfiak (5,7 százalék vs. 5,2 százalék).
Az otthoni munkavégzés lehetősége/kihasználása az életkorral emelkedik: Az 50–64 éves 6,6, a 25–49 éves 5,2, a 15–24 éves munkavállalóknak pedig mindössze 2,1 százaléka számolt be arról, hogy rendszeresen otthonról végzi a munkáját.
Magyarországon nem (volt) népszerű ez a foglalkoztatási forma
Hollandiában és Finnországban az alkalmazottak 14,1 százaléka rendszeresen otthonról „jelentkezett be” 2019-ben, Luxemburgban 11,6, Ausztriában 9,9 százalékos volt ez az arány.
A „ranglista” végén Bulgária áll 0,5 százalékkal, Romániában 0,8, Magyarországon 1,2 százalék volt az otthonról dolgozók aránya 2019-ben.
