2020-ban az Európai Unióban az egy munkaórára eső átlagos munkaerőköltség 28,9 euró volt – tájékoztatott az Eurostat.
A legdrágább a foglalkoztatás a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző cégeknél volt, ahol a munkaerőköltség átlagosan 49,2 euróra rúgott (ez 70,4 százalékkal meghaladja az uniós átlagot), a szálláshely-szolgáltatóknál a tétel viszont „csak” 17,1 euró volt (40,9 százalékkal az uniós átlag alatt).
A munkaerőköltség („teljes munkaerőköltség”) a munkáltatóknak a munkaerő foglalkoztatásával összefüggő összes kiadása, amely a következőkből áll:
– munkavállalói jövedelem (beleértve a béreket, a pénzbeli és természetbeni fizetéseket és az alapszerűen fizetett járulékokat is);
– szakképzési költségek;
– egyéb kiadások, például a toborzás költségei vagy a munkaruhára fordított kiadások;
– a munkáltatót terhelő adók;
– mínusz a kapott támogatások.
Az EU-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak fizetett heti munkaideje átlagosan 36,9 óra volt 2020-ban (ez az átlag az év összes hetét alapul veszi, és számol az ünnepnapokkal is), a részmunkaidőben foglalkoztatottaké pedig 20,1 óra (az előbbi nagyjából 55 százaléka).
Az összes munkaerőköltség legnagyobb részét (75,6 százalékát) a munkavállalók által kifizetett bérek és juttatások teszik ki, ezt követik a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékok (23,4 százalék). A fennmaradó részt (1,0 százalék) a szakképzési költségek, az egyéb kiadások és a munkaerőre kivetett adók teszik ki (az összeget természetesen csökkenteni kell a kapott támogatásokkal).
2020-ban az uniós tagállamok közül az euróban kifejezett óránkénti munkaerőköltség Luxemburgban (47,7 euró), Dániában (45,7 euró) és Belgiumban (40,5 euró) volt a legmagasabb, míg Bulgáriában (6,6 euró), Romániában (8,2 euró) és Magyarországon (9,8 euró) a legalacsonyabb.
A Luxemburgban regisztrált legmagasabb érték 7,3-szorosa a bulgáriai legalacsonyabbnak. Ez a hányados 2016-ban 9,5 volt: a legkisebb akkor is a bulgáriai munkaerőköltség volt, a listát viszont Dánia vezette.
Az eltérések lényegesen kisebbek, ha az óránkénti munkaerőköltségeket vásárlóerő-paritáson (PPS) számoljuk, azaz figyelembe vesszük az országok közötti árkülönbségeket is. PPS-ben kifejezve az óránkénti munkaerőköltségek a bulgáriai 11,9 és a luxemburgi 36,1 között mozognak, a minimum és a maximum közötti szorzó így csupán három. (Magyarországon PPS-ben számolva is a harmadik legalacsonyabb az óránkénti munkaerőköltség az EU-ban.)
