
2021-ben a Magyarországon működő vállalkozások 2,0 százaléka (13,9 ezer) állt külföldi irányítás alatt – derül ki a statisztikai hivatal összefoglalójából.
Alacsony számuk ellenére a külföldi vállalatok az összes vállalkozás árbevételének kevesebb mint felét (48 százalék), hozzáadott értékének 44 százalékát realizálták, és a bruttó tárgyieszköz-beruházások 47 százalékát valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták.
A külföldi irányítású vállalkozások száma és részesedése a nemzetgazdaságon belül az árbevétel és a hozzáadott érték esetében mind az előző évhez, mind 2010-hez viszonyítva csökkent, míg a foglalkoztatottakat tekintve nőtt.
A Magyarországon működő külföldi irányítású cégek teljesítménye tevékenység szerint koncentrált, hozzáadott értékük négyötödét három szektorban – feldolgozóipar, kereskedelem és információ-kommunikáció – állították elő.
A külföldi cégek részesedése a legnagyobb nemzetgazdasági súlyú feldolgozóipari ágban a legmagasabb (64 százalék), de jelentős (41 százalék) a kereskedelemben, valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén is. Ezek a nemzetgazdasági ágak a teljes hazai vállalati szektor hozzáadott értékének mintegy 63 százalékát állítják elő.
A külföldi részesedés aránya a hozzáadott értékből legnagyobb mértékben (27 százalékponttal) az energiaiparban esett vissza 2010-hez képest, elsősorban a tulajdonosi szerkezet átrendeződése és a hazai irányítás erősödése miatt. Számottevően csökkent továbbá a külföldi irányítású cégek részesedése az információ, kommunikáció (18 százalékponttal), valamint az adminisztratív szolgáltatások (16 százalékponttal) ágakban, és kismértékben (4,9 százalékponttal) a kereskedelemben is.
2020-ban az Európai Unióban működő vállalkozások hozzáadott értékének negyedét (25 százalék) állították elő külföldi irányítású leányvállalatok, a legmagasabb arányban Írországban (74 százalék) és Magyarországon (47 százalék) részesedtek a hozzáadott értékből. A külföldi részesedés mértéke a másik három visegrádi országban – szintén az uniós átlag felett alakult: Szlovákiában 46, Csehországban 42, Lengyelországban pedig 31 százalék.