A kisvállalkozások esetében az NHP Hajrá mellett a Széchenyi Kártya program jelenti a fő állami finanszírozási forrást megfelelő garanciatermék bevonása mellett – derül ki a jegybank felméréséből.
Az MNB negyedévente teszi közzé „Hitelezési folyamatok” című elemzését, amely évente egyszer kiegészül a kereskedelmi bankok hitelezési vezetőivel készített interjúkkal, melyre 2020-ban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mihamarabbi feltérképezése érdekében már áprilisban sor került 9 intézmény bevonásával. A legfrissebb fejleményekről a jegybank szakértői ezúttal – júniusban, illetve júliusban – ismételten megkérdezték az intézményeket.
Az interjún részt vevő valamennyi bank arról számolt be, hogy a járványhelyzet sokkhatása a hitelezési folyamatokra is erőteljes hatást gyakorolt. A hitelintézetek a márciusi folyósítások szintjében még nem tapasztaltak érdemi visszaesést a korábbi hónapokhoz képest, ami elsősorban a már megkötött szerződésekhez kapcsolódó folyósításoknak volt köszönhető. Bár a bankok jelentős hitelkibocsátással számoltak az idei évre, a járvány miatt csökkentették tervszámaikat.
A hitelezési kockázatok emelkedésével a bankok érdemben szigorítottak a hitelezési feltételeken, és többségük átmenetileg felfüggesztette a hitelkihelyezést a koronavírus következtében gazdaságilag sérülékeny ágazatokba sorolható vállalatok számára, amilyen például a turizmus, a vendéglátás, a szálloda- és bevásárlóközpont-finanszírozás.
Az állami hitel- és garanciaprogramok ugyanakkor a bankok szerint hatékonyan támogatják a nehéz helyzetbe került vállalkozások forráshoz jutását: a közepes vállalatok körében az NHP Hajrá és az Eximbank termékei népszerűek, míg a kisvállalkozások esetében az NHP Hajrá mellett a Széchenyi Kártya program jelenti a fő finanszírozási forrást – megfelelő garanciatermék bevonása mellett.
A bankok a projekthitelezésben alacsony számú új fejlesztési igényről számoltak be, a cégekre egyelőre kivárás jellemző. A folyamatban lévő projektek ugyanakkor nem álltak le, folytatják a hitelkeretek lehívását. Az újlakás-építéseknél ellenben még az 5 százalékos áfával rendelkező projekteknél is lelassultak az előértékesítések.
Az interjúkon arról számoltak be, hogy a fizetési moratóriumban való részvétel csökken a vállalatméret növekedésével. Összességében az ügyfelek 50 százalék körüli aránya továbbra is törleszti hitelét, mely arány felülmúlta a banki várakozásokat. A bankok ugyanakkor már nem számítanak elmozdulásra ezekben az arányokban. A moratóriumban való részvétel önmagában nem gátja a hitelfelvételnek, azonban elővigyázatosságból szigorúbb átvizsgálásra kerülhet sor az érintett vállalatoknál.
A bankok júliusban már elkezdtek lazítani a korábban szigorúbbá vált hitelfeltételeken is, azonban a nehéz helyzetbe került vállalkozások esetleges nemteljesítésére az év második felében megkezdik a felkészülést, és első körben a hitelek átütemezésével igyekeznek kezelni a törlesztési problémákat.
