
Bő 10 milliárd forinttal emelkedett a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent, „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék” (GINOP-2.1.2-8.1.4-16) felhívás keretösszege.
A 2016 végén megjelent felhívás sokszor módosult, a legutóbbi verzióhoz képest a teljes keretösszeg 118,172 milliárd forintról nőtt 128,31 milliárd forintra. A vissza nem térítendő támogatás keretösszege 56,672 milliárd forintról 54,81 milliárd forintra csökkent, míg a visszatérítendő támogatás (azaz a „kölcsön”) keretösszege feltehetően 12 milliárd forinttal, 73,5 milliárd forintra emelkedett. (A felhívás friss változatában ugyanis – valószínűleg tévesen – a visszatérítendő támogatás „eggyel korábbi” tétele, azaz 61,5 milliárd forint szerepel.)
A forrást – ahogy általában – az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A felhívás feltételeinek eleget tevő projektek 25 millió forint és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást, valamint 12,5 millió forint és 250 millió forint közötti kedvezményes kamatozású kölcsönt kaphatnak. Mivel GINOP-felhívásról van szó, a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztések nem támogathatóak; a kormány 160–1600 támogatható kérelemmel számol. A kiírás „demokratikus”: mikro-, kis- és középvállalkozások mellett nagyvállalatok is pályázhattak.
A pályázat már lezárult; a támogatási kérelmek benyújtása 2017. március 1-től 2019. április 15-ig volt lehetséges.
A felhívás célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.
Kísérleti fejlesztés
Tanulságos összefoglalni, mit értünk (mit kell értenünk) kísérleti fejlesztésen, a fogalmi tisztázásban a kormány is segítségünkre van.
Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.
A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.
A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek – hívja fel a figyelmet a felhívás.